Nők, őszintén megvallva, volt már nektek olyan, hogy azért nem jöttetek össze egy értelmes férfival (pl diplomással), mert tudták azt, hogy nem családfenntartó? Tehát ha gyerek lenne, az ő béréből 1-2 évig éhezés lenne?

Mindenkit fel fogok pontozni, aki normálisan válaszol. Bár tudom, hogy ezen az oldalon sajnos a hölgyek 90%-a még anonymban is mást mond (pl hogy nem számít a külső) mint ami a tényleges igazság, de azért itt szerintem elmondhatjátok, hogy volt-E ilyen eset. Senki sem fog aranyásózni, mert nem biztos h egy multimilliomos üzletembert vesztek csak észre. De ugye van itthon jópár szakma, diploma, amiért tanulni kell és egy éppen csak az érettségsin ketteskével átevickélt ember 90%, hogy nem fog elvégezni egy sima bsc-t sem (hacsak nem fizetős, mert ott majd mindenki végez, ha nem orvosiról van szó. Tudom, mert volt pár ismerősöm aki 2 ig nem tudott számolni, de az összes vizsgára este 8 után ment be a közgázon a tanár szobájába, és mindig 4-es vagy 5-öst kapott a semmire, mert sosem tanult, csak bulizott. Ugyanis az apja cége támogatta az egyetemet egy jelentős összeggel minden évben). Tehát vannak olyan szakok, ahol sokat kell tanulni, de mégis borzasztóan alul van fiozetve. Volt nektek ilyen pasi, akit tudat alatt is azért utasítottatok el, mert ha egyszer netán gyerekre, családra kerül a sor, akkor biztos, hogy nem bírta volna a nyomást anyagilag? Ha igen, milyen foglalkozás volt az?