Miért van ez? Tényleg nehéz és unalmas lefutni ezelet a köröket 30 fölött? Mindenki sérült kicsit?

En csak az önzőséget tapasztalom. Nehogy goldigger legyen, nehogy fizetni kelljen egy kávét is, nehogy járni kelljen vele valahova, nehogy meg kelljen vele osztani az életét is, de a szex meg kell.

A fiatalabbak mintha még érzelmi alapúbbak lennének nem olyan "romlottak"még.

Nekem abból van elegem, hogy egy qrva összebújásra is hónapokat kellene várni, meg hogy kimondja, hogy "szeretlek". Nekem ez már menne az első randin is, ha tetszik a lány, de neki nem, mert "óvatos". Én is sokat csalódtam már, de nálam mindenki tiszta lappal indul. Éppen ezért első kérdéseim között van ismerkedésnél, hogy benne lenne-e együtt alvásban, ha szimpatikusak vagyunk egymásnak. Ha nem, nem pazarlom rá az időmet.

29F

Nem.

30 felett minden ember sérült, mindenki problémás, jobb ha soha senki nem ismerkedik már 30 felett...

basszus, most komolyan?

20-30 között is van jócskán problémás ember.

Minden kapcsolat elkezdődik valahol, és meg kell ismerni a másikat, nem lehet kihagyni az első 6 hónapot és durr bele a kapcsolat közepébe.

A vőlegényem is beszélt nekem ezekről, ő 30 felett van és tényleg sok rossz tapasztalata volt. Én 23 vagyok, és a mostani előtt egy kapcsolatom volt 2 évig, ami rossz volt, de hálistennek nem égtem ki.

Bennem pont az tetszett meg a drágámnak hogy nyitottan álltam hozzá, nem kérettem magam feleslegesen egy randi miatt, és nem gyanakodtam rá folyton hogy valami idegbeteg pszichó lehet.

És lám, nemsokára egybekelünk, szeretjük egymást nagyon.

A férfiaknak azt tanácsolom, hogy fiatal lányokkal ismerkedjenek, tehát 21-24 körülivel, lehetőleg olyannal, akinek nem volt sok kapcsolata. A 30+ nőknek meg hát szerintem nyitottabbnak kéne lenni és valamivel idősebb férfi mellett megállapodni.

Szerintem nem a sérültekből van több 30 felett, hanem öntudatból és elvárásokból.

Nyilván ekkorra már kiforrott az emberben, hogy kit keres, mit keres. Egyre nyitottabb szemmel jár és egyre gyorsabban le tudja szűrni valakiről, hogy nem őt...

26 vagyok és úgy érzem, hogy teljesen tönkretett az egyetlen exem.

Most ismerkedek valakivel, de nagyon nehéz leküzdeni a sok sérelmet, ami bennem van. Neki nem mutatok ezekből semmit és jól is érzem magam vele.

De sokszor sírok itthon, este, egyedül. Ő ezt nem tudja. Nagyon szar ez a helyzet. Szeretném őt szeretni, de nem tudom, menni fog-e. :(