Mi a véleményetek azokról a lányokról, akik a közösségi médiában nyomják a highlife életet, ők meg közben egyetemre járnak, vagy büfé diplomával ülnek valami diplomával?

19: "Aztan 30-35 felett nem lesz, aki szponzoralja, aztan johet a catlife :)"

És téged ez boldoggá tesz? Te nem 30-35 felett lettél "inclife", hanem az vagy már jó ideje

F (de nem cel ;)

#21

A szánalmas embereknek valamiért megnyugvás, amikor másoknak sem jön össze valami.

22: csak nehezen értem meg ezt.

Egy amerikai kollégám mondta egyszer, hogy az USA-ban ha valaki magasra jut, akkor sokan kérik, hogy segítsen nekik is oda feljutni.

K-Európában meg mindenki azon imádkozik, hogy essen le, és ha van rá módjuk, akkor le is rántják.

Akkor, ott mondtam neki, hogy ez nem így van, de ahogy telnek az évek egyre inkább látom, hogy de, így van.

Ha egy no a fiatalsagat es a szepseget forintositja, az egy szakma, meghozza a legosibb :)

36F incel

#23

Hidd el, számomra is érthetetlen. Amikor felvettek külföldre egyetemre, visszahallottam a szomszédtól, hogy biztos lefeküdtem valakivel. Amikor osztálytalálkozón szóba került, hogy ki mi csinál, ott is beszóltak, hogy biztos ezzel meg azzal feküdtem le. Akiktől a negatív visszhangot kaptam sose voltak elégedettek az életükkel.

Nekem ez annyira érthetetlen, mert volt, akinek segítettem, de hogy látatlanul is ez megy, szerintem röhejes.

25: nyilván, hiszen előrejutni csak azzal tud egy nő, ha lefekszik valakivel... Nekem férfiként jobb a helyzetem, én állítólag csak "valaki valakije" vagyok, ha sikert érek el :D

(egyébként az tény, hogy Mo tényleg nem egy klasszikus meritrokrácia, de ez mára annyira paranoiássá tette az embereket, hogy önerőből azt sem nézik ki, ha egy kávét meg tud valaki venni magának egyedül).

Viszont az irigységre sajnos tényleg nincs jó magyarázatom, az ismerőseim kétharamada képes olyasmire irigynek lenni, amit ő is simán megengedhetne magának, csak éppen másra költ

15. vagyok

Azt még hozzátenném, hogy aki annyira szerencsés, hogy "önerőből" szép, és összeszed egy csomó instakövetőt, annak a cégek ajándékoznak mindenféle repicuccot, és gyakran nem is kell fizetniük a luxus dizájnertáskákért, 4-5csillagos hotelben a szállásért, luxusutakért.

#26

Akkor érted miről van szó. Egyeseknek azt elfogadni, hogy valaki tudással, ügyességgel és kitartással ért el valamit számukra hihetetlen. Talán videónaplót kellett volna vezetnem a tanulásaimról és kezdeti munkavállalásaimról.

Ez a másik. Nekem hat éve ugyanaz a telefonom van (könyörgöm, jól működik, jól néz ki, minek vegyek újat?), míg mások évente váltogatják. Aztán mégis jön a döbbenet, hogy nekem hogy volt pénzem elutazni X helyre.

28: én írtam a 10es kommentet.

Egy iphone SEm van (még a régi 2016-os változat). Azóta eltelt 4 év, az ismerősök többsége a harmadik, negyedik telefont cseréli, darabja 200+ ezerrel számolva is közelebb a milliós kiadáshoz, mint az 500-hoz.

És ezek után képesek egy magashegyi túrát (igen, tényleg olyan képeim voltak, mintha a világ tetején állnék), egy pár napos Prágát, egy Olaszországot megemlíteni, hogy "hát mert nekünk erre nem lenne pénzünk ennyit utazni", a kedvenc dumám a "látszik, hogy kinek jött be az élet -rám célozva-" miközben csak bulizásra van aki több pénzt ver el, mint én.

Viszot én általában olyasmire költöttem, aminek értelme van (pl lakás), és élményekre. Nem mondom, hogy telefon, kocsi cserélgetés, és egyéb gyorsan avuló dolgok helyett nekik is így kellene élniük, hiszen például sosem volt igazán jó kocsim, de nem is irigykedek rájuk. Ez fordítva valahogy nem működik.

(A karrier meg egy másik kérdés. Igen, nem keresek rosszul, és van is mire büszkének lennem. de azt érdekes egyik sem látta, amikor kuli irodai munkát végeztem azért, mert az kellett, hogy megszerezzem azt a tapasztalatot, amivel később előbbre, még előbbre tudtam lépni. Amikor kineveztek, akkor rögtön megkaptam, hogy ezt mégis most ki intézte nekem. Azt egyik sem emlegeti, amikor a két ünnep között éveken át pénzügyi tervezést végeztem - nagy része szellemi rabszolga meló volt, mert azt a vackot ők semmi pénzért nem csinálnák volt akkoriban a szlogen).

De továbbra is mondom, akikre a kérdező irigykedik, azoknak a 99%-a dzsentri, egy pár jó fotót elhelyez, és irigykednek rájuk, pedig messze nem kerül az egész látszat életmódjuk a tizedébe sem, mint amit az irigyeik gondolnak.