Hogy vegyem rá magam arra, hogy olyannal legyek, akihez nem vonzódom es semmit nem erzek iránta? Hogy mennek bele ilyen kapcsolatba az emberek?

Akkor bocsi #31, arra tényleg jó lehet. Az valóban nincs rendben, ha valaki párkapcsolattól teszi függővé a boldogságát, vagy inkább kapar egy rossz kapcsolatért, hogy ne legyen egyedül. De azzal azért ne áltassuk, hogyha ezt rendbehozza pszichológussal, akkor majd jön a szerelem is. Egyáltalán nem biztos. Vagy igen, vagy nem🤷

#30

#31 vagyok. "De azzal azért ne áltassuk, hogyha ezt rendbehozza pszichológussal, akkor majd jön a szerelem is."

Ezzel egyetértek,tenni kell érte,és akkor is két ember kell hozzá.De ha a kérdező a depressziója miatt állandóan olyan arcot vág,mintha szíve szerint felrúgná a világot,akkor ne csodálkozzon,hogy senki nem próbálkozik nála.

#34

Oké,bocsánat,elsiklottam fölötte.A lényeg az lenne,hogy szerintem segítségre lenne szükséged,nem kényszerkapcsolatra.

32.

Életem első 19 évét is egyedül, pár nélkül éltem, plusz az utána következő években sem voltam soha valóban boldog párkapcsolatban, ( max próbálkoztam, évekig sikertelenül) amíg 24 évesen meg nem ismertem a férjem. Elhiheted, nem volt leányálom, hogy sajnos voltak akinek mint utólag kiderült, csak arra... kellettem, majd kidobtak mint a szemetet. Vagy egyszerüen annyira nem passzolt az adott szemêly hozzám, hogy időpazarlás lett volna belemenni.

Igen, szar volt, és magányosan éreztem magam, hogy míg kvázi minden barátnőm szerelmes volt, pasizott körülöttem, 15 éves korom óta, addig én a kutyának se kellettem semmilyen formában. Sokáig.

Attól, hogy 24 évesen összejött, nem sok köze van ahhoz, hogy egyébként eléggé ismerem a magány érzését, mivel én is átéltem évekig, mielőtt megtaláltam a társam.