Volt már veletek olyan, hogy kikosaraztatok egy jó férfit/nőt, mert önmagatokban nem volt minden rendben?

Én nem konkrétan kikosaraztam hanem elszalasztottam a lehetőségeket hogy lépjek felé/kimutassan. Mindig csak vártam hogy bizonyos dolgok rendeződjenek de közben nem sok mindent tettem ezért.

Később rájöttem hogy voltak belső dolgok amik hátráltattak. Így lemaradtam róla.

Volt ilyen. Habár később elkezdett hiányozni az illető, egyáltalán nem bántam meg, sőt, büszke vagyok magamra, hogy így döntöttem mindkettőnk érdekében. Megfordult a fejemben, hogy felkeresem, de nem tettem, mert nem fogok senkivel se játszadozni. Egyszer már elutasítottam, nem várom el tőle, hogy megvárja, hogy jobban legyek, aztán újrakezdjük.

Az utolsó kérdésre nem tudok válaszolni, 2 év telt el azóta, és most se vagyok benne biztos, hogy most készen állék egy kapcsolatra.

Életem egyik legnagyobb szerelmét kikosaraztam. Soha nem voltunk együtt, de legalább 10 évig voltam belezúgva amolyan plátóian. Ő volt számomra A Férfi. Amikor végre nőszámba vett, mert 19 éves lettem, elkezdett közeledni, de rájöttem, hogy csak szamár lennék a ló helyett, mivel tudtam, hogy kibe volt szerelmes, annyira gyönyörű volt az a lány, tudtam, hogy soha senki nem lesz neki elég jó utána. Én így nem tudtam volna boldog lenni mellette soha. Azon kívül a kutyákat is utálta, ami nálam kizáró ok.

Több jó pasit is kikosaraztam 19 éves korom körül, főként azért, mert előbbibe voltam szerelmes.

Majdnem 29 voltam, amikor újra szerelmet tudtam érezni. Az a kapcsolat összejött, de elég hamar jött egy hullámvölgy, amikor egy kifejezetten jó pasival kerültem közelebbi barátságba és hamar kiderült, hogy több is lehetne a dologból. Végül két okból ráztam le: szerelmes voltam az akkori páromba, másrészt idegesítő tulajdonságai voltak a jópasinak, hiába nézett ki jól. Eltelt azóta 13 év, de időnként még mindig levelezünk. Mindig lerázom őt, hiába volt valaha nagyon jóképű. Egyrészt már nem olyan vonzó, mint 13 éve, másrészt ugyanolyan idegesítő, mint volt. Ő még mindig szingli és szerintem nem ok nélkül van így 40 felé. Valami biztos, hogy nem stimmel vele. Meg valahogy mindig akkor kerül képbe, amikor épp valaki másba vagyok szerelmes.