A nők a társkeresési problémáikat saját maguknak generálják?

Elég messzire vezető kérdés ez. Véleményem szerint annak nagyon nagy köze van hozzá, hogy okostelefon-függő társadalom lettünk, nem tudjuk letenni a kütyüket; s tapasztalataim szerint a lányokra ez jobban jellemző. Emellett a netes ismerkedéstől sokak félnek, hogy vajon ki is a másik fél...

Természetesen a férfiak is hibásak, hisz kettőn áll a vásár. Vannak skalpvadászok, akik komoly kapcsolatokat nem tudnak/akarnak kialakítani, csak az egyéjszakások érdeklik őket. Sok pasi nem is tud felnőni, nem képes felelősséget vállalni önmagáért, és a döntéseiért.

Nemtől függetlenül probléma az, hogy nem megfelelő klaszterben keresnek partnert... Egyszerű a képlet: a csíkos a csíkossal, a pöttyös a pöttyössel jöhet össze legnagyobb eséllyel, s ezt sokak nem képesek tudomásul venni, s olyan szekér után rohannak, ami nem veszi fel őket.

Emellett a csalódások is blokkolnak, na meg ami a XXI. században nagyon általános: az embereknek nincs életcéljuk és egyéniségük. Mindenki (közel mindenki) húz a köz felé, nem vállalja fel önmagát, vagy ha igen, azt csak, mint lázadozó, "törvényen kívüli". Nincsenek életelvek, a fiataloknak nincsen meg, miért is kellene élniük, nincsen egy olyan végcél, ami alapján megválaszolnák azon kérdést, hogy mi a funkciójuk az életben. Így sokak depriváltakká válnak.

Szóval nem, nem csak a nők tehetnek erről, de ők is, s a férfiak is.

Nagyon leegyszerűsíted a dolgot. 30 perc alatt csak úgy lehet több randit leszervezni, ha külső alapják jobbra húztál pár embert, majd egy kb. szia, találkozunk szintű beszélgetéssel meg is volt. Ha csak ezt nézzük, akkor persze, nem nehéz, viszont lefogadom, hogy az ismerősöd azért olyanokkal találkozna, akik nem csak külsőre jönnek be neki, de a személyiségük alapján is szimpatikusak, vannak közös érdeklődési köreik stb. Ez meg teljesen jogos, minek húzza az idejét egy randival, amiből biztosan nem lesz semmi. Szóval nem is randit nehéz találni, hanem olyat, amiből esélyes, hogy akár kapcsolat is lehet. Gondolom ezt értette az "épkézláb férfi" alatt.

Tény, hogy a nők nagyobb felhozatalból tudnak válogatni egy társkeresőn, de ez egyáltalán nem jelenti, hogy 0 erőfeszítéssel lesz is olyan, akivel találkoznának.

"kb. 30 perc alatt több randit szerveztem le és itt nagyon,nagyon válogatós voltam. Top pasi kategóriában gondolkodjatok"

Akkor már csak azt lenne érdemes átgondolnod, hogy ezzel az akcióddal egy - külsőre és belsőre általad átlagosnak tartott - nőnek potenciális társakat sikerült találnod, - ráadásul mindjárt a "top pasi" kategóriából, - akivel tartós párkapcsolatot alakíthat ki (mivel a kérdésed a társkeresés témában íródott), vagy találtál jópár, a Tindert eleve alapvetően alkalmi szexpartner keresőként használó pasit, akik szívesen megfektették volna egyszer vagy párszor, ha szebb nő épp nem akad horogra.

Remélem, azért érzed a különbséget a kettő között egy nő szempontjából.

Igen, saját magamnak generálom a problémát, ugyanis társat keresek, párkapcsolatot szeretnék. Nem érem be azzal, hogy újabb strigulát behúzok. Nem vagyok szép, de ha ingyen és bérmentve, nulla befektetett energiával belém üríthetne bárki, nekem is lenne minden nap "randim". Saját magam vagyok az oka, hogy ezt nem tudom sikernek tekinteni, és nem ezt keresem.

De ezt hiába magyarázod egy olyan ösztönlénynek, akinek élete álma, hogy bárkit megdughasson, akire ráköszön Tinderen.