Mennyire normális dolog ha valaki még 23 évesen is otthon lakik?

Én is itthon élek, sőt, tervezek is maradni egy 3-5...15 évet :)

Laktam egyedül, és nagyon nem jött be. Itthon sokkal jobb, van kihez szólni, van kivel nevetgélni, satöbbi.

22/N

1.! Nem is rólad van szó, te nem vagy szerencsétlen mint a kérdező!

Még általánosban sem járt lányokkal! Pedig akkor kellett volna elkezdenie. Csajozni megtanulni súlyos évek! Azt hiszi hogy majd a szájába repül a sült galamb! Egyre távolabb kerül a gyerektől, de hogy minek veszi egyáltalán a szájára az ilyen fogalmakat, mikor ennél sokkal egyszerűbbeket sem tud elképzelni, nem hogy megélni...

Soha semmi nem késő. Én 26 éves vagyok, most csinálom a jogsit, volt bennem egy olyan érzés, hogy "le vagyok maradva", de nem vicc rengeteg időssel (60/70 éves) vagyok oktatáson. :D

Becsülendő, aki soha nem adja fel.

Hová és miből költöztek volna?

Ezt csak itt a Gyakorin tolják, a nagyi lakásának, macskahúgyszagú kisszobájából, miközben lekamuzzák, hogy ők IT gyakornokként keresnek havi 500-at. Álmukban.

Szerintem úgy 25-ig teljesen elfogadható. Utána azért már jó lenne látni a törekvést az illetőben arra, hogy elköltözzön otthonról. 30-ra illene sikerülnie.

Én szülői segítséggel elköltöztem már 23 évesen, de addig is gyűjtöttem a pénzt. Ha nem lett volna segítségem, 26 éves koromra jött volna össze a pénz saját zsebből. Vagy ha koliba/albiba mentem volna, de anyagilag hátráltatott volna. Szóval én 30 alatt teljesen megértem az ilyesmit.

A csajozás pedig nem lakhatás kérdése.

Ja, a dologhoz hozzá tartozik, hogy a középiskola és az egyetem alatt végig kolis/albis voltam/vagyok.

(#1)