Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak! Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
35 év feletti szinglik és barát/barátnő nélküliek,
nem féltek a magánytól? Nem féltek attól, hogy ha
meghalnak a szüleitek, rokonaitok, akkor mi lesz?
Figyelt kérdés
Én 35 éves vagyok, de rettegek. 3 éve nincs barátnőm, és az idő múlásával egyre rosszabb, egyre kevesebb az esély is, mert senki sem lesz vonzóbb. Ehhez jön az átlagos bérem, átlagos diplomásként államnak dolgozván. Barátaim nincsenek, 1-2 haver, de ők is távol élnek. Édesapám már nem él, korán meghalt, amikor 20 éves voltam. Egyetlen barátom édesaanyám új párja volt (5.5 évig voltak együtt), de egy hete ő is meghalt. Keresztapám is meghalt 50 es éveiben és még jó pár rokon 55-65 évesen, pedig tehetős, magasan kvalifikált férfiak voltak, jó családdal, megbecsülve. Már pár éve betegesen rettegek, hogy ha egyetlen megmaradt nagyszülőm és édesanyám is meghal, akkor véget vetek az életemnek. Párom úgysem lesz, mert nem vagyok túl szocializált ember. Felvetődik a kérdés, hogy lesz-e értelme élni. Ti hogy vagytok ezzel?
7-es vagyok: kiegeszitenem, hogy sem testverem, sem unokatestverem nincs, csak a szuleim elnek, ok is rokon nelkul.
Nem baratkozom senkivel.
Szerencsem volt, nem tagadom, mert nulla eselyem volt a sajat csaladra.
2020. júl. 15. 22:19
Hasznos számodra ez a válasz?
12/29 anonim válasza:
#2 Na ez tényleg egy baromság. Szét nézel néha te egy kicsit is csak úgy a korolutted levok korul? Szomorú, hogy ezt igy elkonyveled es alapja meg igazából semmi. Egyébként csak mondom hogy a nok eleg nagy %-a nem szereti ha társasági ember a párja, mert akkor az együtt töltött ido helyett inkabb a haverjaival van stb.
2020. júl. 15. 22:21
Hasznos számodra ez a válasz?
13/29 anonim válasza:
Bevallom, félek, hasonló cipőben járok, mint te, csak nekem sose volt barátnőm, barátaim sem igazán, haverok is csak alkalmilag. Ismerkedés terén nincs túl sok sikerélményem, kapcsolatteremtés terén szintúgy. A "barátságok" visszatekintve abból álltak, hogy ezeket én próbáltam fenntartani, mert ők maguktól szinte sosem kerestek engem. Apum négy éve lesz, hogy meghalt, 67 évesen. Anyum maradt csak, tesóm nincs, az unokatesóim kb. letojnak, közvetlen rokonok nincsenek is mások, csak pl. másodunokatestvérek, illetve ott vannak anyum unokatestvérei, de ők is már 60 körüliek. Én is gondolkodtam már azon, hogy ha a szüleim nem lesznek, vajon meddig fogom bírni, igazából ez bennem már huszonévesen felmerült. Teljesen magányosan, bármiféle kötődési lehetőség nélkül élni iszonyú lehet, nem is tudom, hogy akinek senkije sincs, az hogy bírja ki. Én nem hiszem el, hogy az ilyen ember ne kattanna be előbb-utóbb, vagy hogy ne menekülne valamilyen pótcselekvésbe, alkoholizmusba stb.
2020. júl. 15. 22:32
Hasznos számodra ez a válasz?
14/29 A kérdező kommentje:
13. ,,Én nem hiszem el, hogy az ilyen ember ne kattanna be előbb-utóbb, vagy hogy ne menekülne valamilyen pótcselekvésbe, alkoholizmusba stb."
Édesanyám párja, aki múlt héten halt meg, sok évig magányos volt. Felesége 50 éves infarktusban meghalt, utána az alkohol után nyúlt, de már előtte is sok_sok évig ivott szegény, mert kocsmában és zenészként is dolgozott. Rendkívül jó ember volt, de a sok évnyi magány még jobban rászoktatta az italra. Édesanyámmal már úgy ismerkedett meg, próbálta édesanyám leszoktatni, de már nem ment. Halálát vélhetően az alkohol generálta szövődmény okozta. A legtöbben, akik 40-50-60 éves agglegény ismerősök, mind-mind masszívan isznak, szinte alkoholisták. Kevés éli meg közülük a 70-75 éves átlagéletkor.
2020. júl. 15. 22:45
15/29 anonim válasza:
Hát amúgy a franc se akarna 70-75 évig élni egyedül, nekem is kb. elég lesz az 50, bőven. Nem véletlen isznak, direkt önpusztító életet választanak.
2020. júl. 15. 22:54
Hasznos számodra ez a válasz?
16/29 A kérdező kommentje:
Van az ember többségének egy ideálja, hogy 30-35 évesen már lesz két gyerekük, majd unokák, és a gyerekek és az unokák is imádni fogják öreg korára az embert. De ugye, aki 35 feletti és nincs gyereke, az nagyon kezdhet aggódni, ha ezt akarta, mert kifuthat az időből nagyon hamar. Van a másik verzió, hogy nem akarnak gyereket, de ketten szeretnének megöregedni és elálni 80 évig. De ugye, akinek egyik sem jön össze, annak egy bizonyos kor felett az alkohol, meg a cigi lesz a szeretője, ,,akik,, hűen kísérik, támogatják a sír felé vezető úton.
2020. júl. 15. 23:10
17/29 anonim válasza:
Emberek ezrei és milliói élnek egyedül. Miért kell az egyedülállóságot ilyen ijesztőnek beállítani? Én is 45 éves férfi vagyok, tíz éve tök egyedül, a szüleim - szegények - rég elmentek, az egyetlen testvérem nem akar tudni rólam évek óta. Mégsem esem kétségbe, élem normálisan az életemet, végzem a munkámat, teljesítem a feladataimat. Ahogy a 9-es is írta: szabad vagyok, mint a madár, senkinek nem tartozom elszámolással. Már megszoktam az egyedül töltött karácsonyokat és húsvétokat is. Szépen, meghitten, csendben töltöm az ünnepeket, többnyire olvasással és filmnézéssel. Semmi bajom nincs az életemmel. Jól érzem így magam.
2020. júl. 15. 23:11
Hasznos számodra ez a válasz?
18/29 anonim válasza:
Figyelj a családban az átlag életkor 55 év, te kb 52 éves korodig élsz majd, ergo 17 éved van.
Szóval nincs már sok szenvedés hátra.
2020. júl. 15. 23:16
Hasznos számodra ez a válasz?
19/29 A kérdező kommentje:
Utolsó: jól esik olvasni, hogy vannak még ennyire optimista emberek, kis erőt töltenek ezek az emberbe, hogy egyedül is lehet minőségi életet élni.
2020. júl. 15. 23:16
20/29 anonim válasza:
A 17-es versenyző vagyok. Egy a titok: nem szabad az egyedüllétbe belekeseredni. Én mindig ezt mondom: egyedül élek, de nem magányosan. Amióta megtanultam olvasni, én nem ismerem a magányt. Nem érzem magam magányosnak. Emellett létezik e-mail, messenger, skype, amikor akarom, fel tudom venni a kapcsolatot a barátaimmal, kollégáimmal, volt egyetemi csoporttársaimmal. Sose voltam tervek nélkül. Mindig új és új tervekkel, tevékenységekkel kötöm le magam. Egymás után teszem le a nyelvvizsgákat. Kb. ötévente új nyelv tanulásába fogok. Számos külföldivel levelezem eszperantóul. Én az unalmat nem ismerem. Sosem unatkoztam. Pont az ellenkezője igaz rám: mindig kevésnek éreztem a nap 24 óráját ahhoz, hogy minden eltervezett feladatomat teljesíteni tudjam.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!