Hogy megy nektek a társkeresés?

- Hogy megy nektek a társkeresés? Mennyire érzitek nehéznek a helyzetetek?

Nem nagyon megy, a helyzetemet eléggé esélytelennek érzem.

- Mi miatt szoktak titeket választani és mi miatt elutasítani?

Erre nem tudok válaszolni, nem mondták el, hogy miért :D

- Mit tesztek a dologért? Hol ismerkedtek, mit tesztek a belsőtökért, külsőtökért a dologgal kapcsolatban? Kezdeményeztek?

Fenntvagyok pár társkersőn, mert személyesen nemigazán megy az ismerkedés. Próbálok pozitív önképet fenntartani és persze jól érezni magamat egyedül. Igen, kezdeményezek.

- Mennyi használható tanácsot kaptatok, mi vált be?

Nemigazán kaptam tanácsot.

- Ha nem megy a dolog, szerintetek veletek vagy a környezetetekkel van probléma?

Egyértelműen velem.

- Hány évesek és milyen neműek vagytok?

22/F

Sehogy. Nem is próbálkozok. Pszichés problémáim vannak, anyámmal élek, stb. Viszont ha ezeket sikerül majd megoldanom, remélhetőleg még idén, vagy 1 éven belül, akkor őszintén hiszem, hogy jó partinak számítok majd. 30 éves incelként ez meredek kijelentés, de ugye a remény hal meg utoljára.

Úgy látom, hogy igazából a 25 év körüli, vagy kicsit fiatalabb korosztaly jöhet számításba. Egyrészt nekik vonzó egy jó presztízsű harmincas, másrészt a többségük még nem állapodott meg, max. 1-2 kapcsolaton vannak túl, tehát talán az ügyetlenségemet is jobban tolerálják. Ezen kívül akad köztük még normális, aranyos lány. 30 körül a nők között már csak a selejtje marad szabadon, akiknek hozzám hasonló pszichés problémái vannak, vagy a személyiségük elviselhetetlen. Tisztelet a kevés kivételnek.

Attól függ mit értünk alatt. Ha azt, hogy tudnék-e társat talalni, akkor jól. Ha úgy, hogy megtalálom-e azt akit akarok, akkor eléggé rosszul.

Azért szoktak választani, mert annyival másabb és jobb vagyok mint az átlag. Azért szoktak elutasítani, mert szembesülnek vele, hogy ahhoz hogy ezt megkapják, nekik is fel kell mutatni valamit.

Introvertált vagyok, inkább neten sajna. Merek kezdeményezni. Férfi vagyok, nem hiszem hogy nekem a külsőm a legfontosabb, de igényes és pedáns vagyok.

Tanácsot? Nem érdekel mások tanácsa, mert én mást akarok mint mások.

Abszolút a környezetemmel. Ami ma van, az nagyon nem az én világom és azt sem gondolom, hogy jó.

24F

#3 vagyok, válaszolok így is:

- Hogy megy nektek a társkeresés? Mennyire érzitek nehéznek a helyzetetek?

Jelen pillanatban szinte reménytelen, de nem is érzek késztetést rá. Tehát nem keresek társat egyáltalán.

- Mi miatt szoktak titeket választani és mi miatt elutasítani?

Nem sokat próbálkoztam, de általában a kémia hiányára vezethető vissza a dolog (tegyük hozzá, hogy a legtöbb esetben kölcsönösen nem volt meg a vonzalom).

- Mit tesztek a dologért? Hol ismerkedtek, mit tesztek a belsőtökért, külsőtökért a dologgal kapcsolatban? Kezdeményeztek?

Gyűjtöm a zsét, hogy elköltözhessek. Pszichológushoz járok. A költözés után kondizni akarok (jelenleg itthon nics rá lehetőségem, konditerembe pedig nem merek elmenni, de motivációm sincs).

- Mennyi használható tanácsot kaptatok, mi vált be?

A tanácsok általában így kezdődnek: legyen életed! Ez a rész tűnik jelenleg szinte megugorhatatlannak.

- Ha nem megy a dolog, szerintetek veletek vagy a környezetetekkel van probléma?

A neveltetésem, anyám nagyban felelős azért, amiért ilyen lettem. De alapvetően bennem van a hiba. Rá lehet fogni a társadalomra, de mindig is az erősebb kutya b.szott. Szó szerint. Én ezen a területen gyenge vagyok.

- Hány évesek és milyen neműek vagytok?

30F

Soha nem ment. Ronda vagyok, személyiségre sem egy nagy eresztés. Ehhez jön pluszban, hogy ahol élek, finoman szólva nem a lehetőségek földje, költözés pedig nem opció. Már rég nem ismerek meg olyan új férfiakat, akik potenciális jelöltek, csak foglaltakat, időseket vagy nőket. Net nem pálya, még élőben is gáz vagyok, nemhogy fotón/kamerán keresztül, a tartalmas levelezgetés sem megy "uncsi", iq-light személyiséggel.

29N