Az nagyon beteges, ha azért keresek mindig lazább kapcsolatot, mert nem akarok változtatni a saját szokásaimon?

Nem gond ez, ha te nem tudsz együtt élni senkivel, akkor éljen mindenki a saját lakásában. Attól még lehet találkozgatni, programokat szervezni, szórakozni, stb. A lényeg, hogy a másiknak is megfeleljen.

Bár azt kalkuláld bele, hogy minél tovább élsz így, annál nehezebb lesz majd nyitnod valaki felé, ha találsz egy komoly kapcsolatot, szerelmet. Minél idősebb vagy, annál nehezebb alkalmazkodni.

Nem látom ebben mi lenne beteges, egyszerűen ahogy mondod, szabadabban akarsz élni, kevés felelősséggel más iránt. Lehetnek a háttérben elköteleződési gondok, de azt felkutatod ha akarod. Alapvetően amikről írsz, egy normális kapcsolatban is simán megoldhatóak ha megfelelő a partner, de te tudod. Ha neked így jó, akkor a te dolgod, biztos nem egy olyan férfi van aki benne lenne egy ilyenben.

Csak persze így realizálni kell azt, hogy fordítva is ez lesz: tehát ha te találkozni akarsz, de ő pl. inkább egyedül sorozatot nézne, akkor ne legyen sírás. Ez azzal jár, hogy nem leszel a priorítási lista élén.

Még nagyon fiatal vagy, nem alakultál ki, de a szokásai változnak az emberek idővel kialakultként is.

Lehet mély az a kapcsolat úgy is, ha nem vagytok sokat együtt, csak mondjuk hétvégén.

Szerintem árnyaltabb annál a helyzet, minthogy ideírjuk, hogy beteges vagy nem.

Leírtál, egy csomó dolgot, ami simán működhet egy olyan kapcsolatban, amiben a felek nincsenek összenőve. Ez nem beteges önmagában. Az viszont már igen, hogy te magad is érzed, hogy kicsit sok az, amilyen vagy. A tisztaságmánia, a túl sok szépítkezés és mások jelenlétének nehéz elviselése valami miatt kialakult benned. Te is érzed, hogy ez megnehezíti a kapcsolatok kialakítását, szóval valami nem okés.

Összességében neked kell eldöntened, hogy mit akarsz és mi fér bele: Ha neked így kényelmes, akkor csináld. De, ha neked nem kényelmes és ezért született meg a kérdés, akkor keress megoldást a dologra.