Gáz ha valaki egész életét egyedül élni le?

Én sem a gáz jelzőt használnám rá. Nehéz és keserű.

A 20-as, 30-as éveidben sem jó, de valahogy még elvagy, kibírod. Csakhogy jönnek a 40-es, majd az 50-es éveid... na, olyankor már nagyon szär.

Felfogás kérdése. Rengeteg embernek akkor is rossz, ha van párja, együtt élnek, de nem egymással, hanem egymás mellett. Rengeteg helyen van hutlenseg vagy csak rossz kommunikacio, veszekedések, viták és sok más van. Van olyan is, hogy csak a vagyon tartja őket össze, de utálják egymást, ugyanez csak gyerekekkel stb. Tehát attól, mert valaki párkapcsolatoban van, nem jelenti azt, hogy az olyan felhőtlen és dúl a "láv".

Rengetegszer kifele mutatva van, hogy milyen remek a viszonyuk és mennyire szeretik egymást, otthon a négy fal között pedig benne vannak a langyos húgyban.

Nem véletlenül van ennyi válás sem.

Természetesen lehet jó egy párkapcsolat, de ne legyen ez úgy bemutatva, mintha minden happy és remek volna mindenhol.

Természetesen nem kell erről lemondanod, mármint a jó részéről és egészséges kapcsolatban gondolkodni.

Szerintem ez a természetes. :)

Azóta vagyok a legboldogabb és legszabadabb, amióta elváltam. :)

Minek neked egy vérszívó pióca, aki csak rád akaszkodik, elszedi a pénzed és elpazarolja a drága idődet. :) A gyerekeim pedig lassan már le se xarnak. Két hetente láthatom őket, de nekik néha már ez is teher. Ennyit a nagy "boldog családi" illúzióról, meg a csalfa magyar nőkről, akiknek soha semmi nem elég jó.

Személyiség függő. Én a saját dolgaim miatt tudatosan kerülöm a párkapcsolatot. Azt a 8-10 (15 év alatt) nálam próbálkozó nőt is udvariasan elküldtem. Hogy ne haragudjon de erre nekem nincs időm.

Én meghalnék ha le kéne mondjak a szabadságomról.

Márpedig a párkapcsolat egy ilyen típusú kompromisszumos játék.

Azt pedig, hogy ez mennyire jó, meg csakis ez a boldogság... nekem elég nehéz lenne eladni.

Az összes családos munkatársam (az iroda cirka 80%-a) láncdohányos, alkoholista vagy idegbeteg és nagy részük (90%) el is vált.

Le vannak épülve, kiégtek, némelyik gyógyszerfüggő.

Ez az élvezet ami a te életedből annyira hiányzik barátom ?

Hogy megmondják hogy mire költöd a saját pénzed, hogy hová mész és miért ?

És most itt lehet az illető egy nő is félre értés ne essék.

Tudod mikor mentem volna én el Ayía Galíni-re vagy Firenze-be. Ha benne lennék abban amiben kollégáim.

Vagy vettem volna 200 ezres hangprojektort meg 300 ezres laptopot.

Biztos meg van annak is a maga "szépségéé" hogy puritánul élsz akár egy szerzetes.

Hát én ezt nem szeretném. Bár kinek mi. Te döntesz.

31 F

Miért törődsz bele a helyzetedbe? Miért nem próbálkozol tovább? Kijelenteni, hogy "rám ez a sors vár" a legkönnyebb. Nekem se volt eddig szerencsém 30 éves létemre a pasikkal mégis próbálkozom tovább. Most is ismerkedek. Ha vele sem sikerül vagy ő hagy el,megyek tovább.

Nem adom fel. Közben tornázok, odafigyelek, hogy ápoltan, csinosan nézzek ki. Mert én se lennék olyannal szívesen akinek koszos a körme vagy büdös esetleg rohadtak a fogai. Gondolkozz el ezen,hogy te rendben vagy-e, odafigyelsz-e magadra kellőképpen.

A másik meg az, hogy olyan embert kell keresni akinél meg tudjuk ütni a mércét. Mert én hiába szeretnék egy kigyúrt, helyes pasit ha én nem vagyok modell alkat vagy babaarcú. Akkor az ilyen pasiknak sosem fogok bejönni.

Ugyanez a pasiknál is, hiába akarnak egy csinos makulátlan nőt, ha azok meg felszínesek és jobban érdekli hogy mennyi pénze van valakinek és milyen kocsival jár valaki.

Jó ezek kicsit le vannak sarkítva de remélhetőleg érthető a lényeg. Nem kell cölibálni hanem próbálkozz. :D Ennyi