A 22-25 éves csajok között van, aki tud bánni a pénzzel és takarékos?

Van. Csak ez a példány itt épp foglalt.

24N

Szia!

én 21 éves lány vagyok, egyetemista. Mivel a szüleimnek elég kevés a jövedelmük, ezért az egyetemünk biztosít szociális ösztöndíjat. Romániában élek, viszont átváltom a pénzt hogy érthetőbb legyen. Emellett Isten kegyelméből sikerült tanulmányi ösztöndíjra is szert tennem, és ez a kettő összege havonta kb. 90.000 forint. Ebből fizetem a kolimat és élek. Eddig sikerült megtakarítanom belőle 530.000 forintot (tekintettel hogy itthon voltam és nem kellett kolit fizetni). Vigyázok hogy ne pazaroljam el, mert szeretnék majd ha úgy alakulna albérletbe költözni, illetve a szüleim nem igazán tudnak adni, úgyhogy arra sem szeretnék szorulni hogy tőlük kelljen kérjek. Egyébként kajára sokat költöttem, meg haza utazásra úgyhogy azon felül maradt ennyi meg. Szüleimnek is volt hogy adtam belőle. 2 év alatt sikerült eddig eljutni.

Ezeket én is elég fontos tulajdonságnak tartom. Még levelezőn tanulok, így nem tudtam a szakmámban elhelyezkedni, de dolgzom és igyekszem félretenni így is.

25N

Igaz én csak 20 vagyok, már kiskoromban megtanultam, hogy osszam be amim van és hogy tegyem azt félre. Lásd egyszerű példa: 6-7 évesen kaptam 200 ft-ot ha az egész lakást felmostam/felporszívóztam. Amit akartam az kb 5-10k volt, vagyis félre kellett tennem és meg kellett állnom azt, hogy ne költsem el másra, mint amit kinéztem.

Ma már ugye más célok vannak, amik hosszabbtávúak főleg. Pl: eltervezem, hogy 2 év múlva szeretnék egy telefont, már akkor elkezdek dolgozni érte. Jelenleg most lakáshoz próbálok félrerakni, ahogy tudok dolgozgatni az egyetem mellett.

Igazad van abban, hogy nem sok lány ilyen de nem csak lányok, hanem majdnem mindenki. Sok magyar ember nem tud bánna a pénzzel, persze ha egy gyereket nem tanítanak a szülei és nem mutatnak példát, akkor kisebb eséllyel fog a gyerek jól állni pénzügyileg. A barátnőim közt van olyan aki mintha taszítaná a pénzt, viszont van olyan is aki hozzám hasonlóan céltudatosan félretesz ahogy tud.

Szerintem azért vannak bár az talán sok esetben még a gyereknevelés, otthoni szocializálódás, szokások kérdése is.

Én pl egyetemista vagyok, ráadásul közgazdásznak készülök, illetve csalásban több ilyen vegzettségű ember is van és ez illetve a nevelésemnek meg a családi háttérnek köszönhetem hogy a pénzről remélhetőleg elég reálisan tudok gondolkodni. Szerencsére a családom valamennyire tud támogatni így nem kell az egyetem mellett a munkával és bajlódnóm még (persze szeretnék majd dolgozni csak nem alapképzés mellett). Mindig azt láttam itthon hogy nagyon becsüljük meg amink van, dolgozzunk meg érte (pl a nagyapám aki paraszti sorból származott levelezőv végezte anno az eltén a jogot és lett sikeres ügyvéd úgy hogy közben a családjáról is gondoskodott ,ő nagyon inspiráló a számomra).

Azt látom egyebként a baráti körömön hogy tényleg a csalási háttér, gondolkodás nagyon sokat befolyásol. Az egyik barátnőm értelmes lány, de a pénz értékéről fogalma nincs, csak az apja dolgozik, illetve az anyja is csak ő nemrég és kb azért hogy ne unatkozzon meg legyen némi nyugdíja. Rajta pl azt látom hogy (nem is az hogy nem tudja megbecsülni, nehéz megfogalmazni) nincs igazán tisztában azza hogy mi mennyibe kerül, miért mennyit kell dolgozni stb.

Egy másik barátnőm nagyon az ellentéte. Neki kevesebbet is keresnek a szülei mint a másik lánynak, nincs olyan háttér, sokat spórolnak (bár azt legalább akkor tudják nyaralásra, felújításokra félretenni) de a barátnőmön is gyakran azt érzem hogy sok esetben fukar tud lenni, igazából mindig jön a "nincs most pénzem" duma, ami egyébként a legtöbb esetben kifogás, mert lenne meg másra elkölti de mindegy.

Egyikükről sem akarok rosszat mondani, csak ők ketten talán kicsit végletesebbek de ez sokszor adódik élethelyzetből, háttérből.