A nőknek miért vannak sokkal erősebben korhatári megkötései, mint a férfiaknak?

Nézd, 42 évesen nem tudok komolyan venni egy sokkal fiatalabb pasit, akkor sem ha kölcsönös lenne amúgy a vonzalom. Amikor egy harmincas pasi arról beszél nekem, hogy majd ha egyszer gyerekei lesznek....és közben nekem udvarol, akiről tudja, hogy anya vagyok és nem akarok/tudok már másikat szülni, akkor hiába állítja azt, hogy komoly kapcsolatot keres, ez a komoly kapcsolat nála eleve csak pár évet jelent maximum. Azalatt nekem a maradék éveim is eltelnek, amíg van esélyem társat találni. Ez így hamvába holt. Tudom, hogy egy idősebb pasival sincs rá garancia, de mindenképp több az esély, mint egy fiatalabbal. Én már nem tudok elvesztegetni éveket az életemből, mert nem maradt ám annyi....és ennek köze nincs ahhoz, hogy ki hogy néz ki.

Sokkal idősebb viszont azért nem kéne, mert túl aktív vagyok minden téren, és akit abból a korosztályból ismerek már mind elég kényelmesek. De persze ha van kivétel az jó.

Akivel ismerkedek csak tudom,hogy hány éves. Igen, van aki nem annyinak néz ki mint a tényleges kora, de kb 5 évre +-ban be leehet saccolni. Feltéve ha nem tudom valami miatt pontosan és saccolnom kell...

Amit írsz valahol természetes, a férfiak részérők is így van ez. Van aki kifejezetten fiatalabbal szeretne ismerkedni,az nem fog hozzá hasonló korúval.

Szerintem a nőknél se maga a kor számít, inkább az, ami élethelyzet ami a korral jár, és persze a gyerekvállalás szándékát is figyelembe véve.

Manapság se ritka a nagyobb korkülönbséges kapcsolat amihez mindkét fél kell.

Ez csak az én példám:negyvenes (nő)ként ismerkedtem, volt egy gyerekem.Eleve nem kerestem az ismerkedést huszonéves pasival, még ha szimpatikus is volt. De nem fogadtam volna el az ötvenes pasi közeledését sem ( bár lehet természetes jól kinéző), én koromhoz képest fiatalos vagyok, hozzám hasonló társat kereset korban, anyagi helyzetben.Nem szerettem volna több gyereket, ez is szempont volt.

1. Élettapasztalat. Ha egy 40 éve úgy gondolja, hogy velem (24 év) egy szinten van, ott komoly bajok vannak. Egyszerű matek, hogy 40 év alatt több mindent tapasztalták meg az életben, mint 24 év alatt. Magamon is látom, hogy elsős évesként más voltam, mint most. Ugyanakkor nem óhajtok én lenni a kicsi, a kisebb, akinek tisztelettudónak kell lennie, akinél jobban tudják a dolgokat. Mert hát az idősebb mennyivel jobban tudja a dolgokat. Micsoda kettősség.

2. Én valakivel együtt szeretném felfedezni a világot; együtt átélni, amit az élet hoz, nem a középkorúság kitaposott ösvényére lépni.

3. Apát szeretnék a leendő gyerekeimnek és nem nagypapát. Szimpla biológia, genetika, pszichológia az egész. Az öregedés folyamata és ennek hatása az utódgondozásra, egyáltalán az utód létrehozása. A genetikai állományban csak sokszorozódnak a mutációk, így egyáltalán egy egészséges utód létrejötte is nehézkes lehet.

Nem tudom mások miért húznak határokat én egyrészt azért mert égettem már meg magam másrészt még előre láthatólag 6-8 évig nem szeretnék gyereket.

Na most ha egy 15 évvel idősebb emberrel összebútorozok akkor már indulásnál 39 éves az illető. Ha ehhez hozzá csapjuk a 6-8 évet látjuk hogy bőven negyven fölött lesz mire az első gyerek megszületik. Nem szeretném hogy a férjem vénember legyen a gyerek szalagavatóján.

A fiatalabb pedig egyszerű kérdés. Soha nem tetszett meg nálam fiatalabb fiu/férfi így kétlem hogy megesik majd egyszer. De tegyük fel hogy igen. Mi közös lehet egy egyetemista és egy 30 körüli dolgozó gyermeket családot alapítani kész nő között? Vagy egy negyvenes (reményeim szerint gyerekkel rendelkező) nő és egy harmincas fiatal férfi között akinek épp kitárul a világ? Valahol 50 körül látom azt hogy megtörtént hogy - 10 év a férfi javára nem gond mert addigra kB mindenki túl van mindenen. Gondolok itt házasságra gyerekre iskolára stb. Ott már hasonló az életvitel. De addig nem látom értelmét.

De ez én vagyok másnak lehetnek más indokai.

Fiatalon szerintem nagyon máshol tart (többnyire hisz ez se mindenkire igaz) 10-15 év differenciával két ember. Két nő is nem csak egy nő és egy férfi.

Szerencsére a férfiak sem mind betegek. Normális férfinak számít a kor, az azonos élettapasztalat, azonos élethelyzet, azonos tervek stb. miatt. Csak azoknak mindegy, akik amúgy is csak addig látnak, hogy jaj cuki feszes, dugnám. Párom 5 év korkülönbségre már azt mondja, hogy necces, mert nagy eséllyel kislány az illető. Én sem akarok nálam 10 évvel idősebbel kezdeni. Előbbre gondolkodunk és tervezünk.

Társnak (főleg a tizen-huszon-harmincas korosztályban) ritkán alkalmas egy nálad jóval idősebb vagy fiatalabb ember - kivéve, ha az idősebb azon a szellemi szinten rekedt, mint a fiatalabb.

Mert megtehetik. Ha valaki akármilyen halmazból könnyebben válogathat, akkor több kikötése lesz. Ilyen egyszerű.

És a társadalmi elvárások, berögzültségeik arról szólnak, hogy a férfi legyen idősebb. Ehhez jön még rá az a kitalált önigazolás, hogy a férfiak később érnek.