Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ebben a helyzetben, mi lenne a helyes döntés (hosszú szöveg)?
Sokáig gondolkodtam, hogy kiírjam-e ezt a kérdést. Egyrészt, mivel ezer és ezer hasonlót olvastam már itt, másrészt pedig, mivel ambivalens érzéseim vannak. Egyszerre szeretek egyedül lenni, és élvezném valaki társaságát.
Szóval, 28 éves férfi vagyok, Budapest vonzáskörzetében. Jó pár éve próbálok párt találni, eddig 0 sikerrel. Jelenleg egyetemre járok (mesterképzés vége, bonyolult), van állásom. A szüleimmel élek (eddig semmi sem indokolta, hogy elköltözzek, se az egyetem, se a munka).
Természetesen vannak elvárásaim (kinek nincsenek):
*Kizáró ok a mangalica testalkat (undorítónak találom a hájas testet, és mivel azt vallom, hogy egy kapcsolathoz szükséges a testi vonzalom is, olyannal minek kezdjek, akire tudom, hogy föl se állna?); a csúnya arc (szubjektív a jelenség, hiszen ami nekem szép, az lehet másnak csúnya); és a gyerek (nem akarom más porontyát nevelgetni).
*Lehetőleg nő legyen (születésétől fogva, beleszaladtam már ilyenbe)
Sosem voltam az a bulizós típus, főleg a kitűzött célnak szenteltem a legtöbb időmet, ami miatt se középiskolában, se az OKJ képzésen, sem az egyetemen nem fordítottam túl nagy gondot a párkeresésre, főleg a lakóhelyem közlekedési viszonyait ismerve.
Előző munkahelyemen volt, aki tetszett, de mivel túlgondoltam a helyzetet (talán, nem emlékszem, hogy kaptam volna azokat a bizonyos jeleket), nem lett belőle semmi. A jelenlegi helyemen pedig nincs lehetőségem (főleg, hogy aranyszabály: munkatárssal, egyetemi csoporttárssal nem kezdek, mivel nagyon kínossá válhat, ha nem lesz belőle semmi, vagy csúnyán ér véget).
Tinder, badoo pörög, de főleg a kizárt csoport tagjai találnak meg, aki meg még tetszik is, 1-2 üzenetváltásig eljutunk, aztán eltűnik, amit megértenék, csak írja le, miért hagyjuk abba.
Társkeresési hátsó szándékkal mentem nyelvtanfolyamra is, de nem jött be (most meg a korlátozások miatt további hasonlók sem játszanak).
Bővebben a kérdésem: Folytassam továbbra is, próbáljak párt találni, vagy hagyjam a fenébe az egészet, aztán majd lesz valahogy, max egyedül halok meg :D
**Kérlek titeket kulturáltan válaszoljatok, kérdezzetek ha valami nem tiszta, ismerem az általános véleményt a kérdésben, nem kell 100x leírni, kinevetni stb**
Majd jönni fog, ha nem várod.
Én a helyedben nem zarnam ki az egyetemen való ismerkedest, főleg, hogy a végén jársz.
Köszönöm az eddigieket.
Kedves kettes!
A kedvedért kiegészítem a kifogásolt részt: Kizáró ok a fentebb felsorolt két testi jegy, azonban, ahogy írtam az arc lehet számomra szép, más számára pedig csúnya, ez szubjektív. Ugyanez igaz a túlsúlyra is, nem kategorikusan zárok ki mindenkit, akin van fölösleg. Amíg az esztétikus, és nem válik egy pacává a test összképe, addig minden rendben (újfent, szubjektív szempont). Ha valami furcsa, univerzális oknál fogva olyannal hozna össze a sors, akinek számomra is csúnya arca van, de minden percét élvezem a vele töltött időnek, lehet átgondolnám a kijelentésemet (bár erre kicsi az esély. Nem lehetetlen, de kicsi).
"Egyszerre szeretek egyedül lenni, és élvezném valaki társaságát." - Oké, nem értem ezt miért kell megjegyezni, egészséges embereknék ez jelen van. Egészséges kapcsolatban egyedül is szoktunk lenni, meg a másikkal is, olyan arányban, ahogy az nekünk jó. Ha nem egyeznek az igények, és ez nagy konfliktusforrás, akkor lehet szétválni.
"A szüleimmel élek (eddig semmi sem indokolta, hogy elköltözzek, se az egyetem, se a munka)."
Értem, szóval nem tartod elég indoknak, hogy 28 évesen ideje lenne az önellátásban gyakorlati tudást szerezned. Úgy értem, te vezeted a teljes háztartást, te vásárolsz, főzől, takarítasz magadra, nem a szülők biztosítanak ebből valamennyit neked.
Ne haragudj, nem köteledésből, de én azt gondolom, az az igazság, hogy a korosztályodbeli nők (-5 - 8 év kb., kinél hogy) átlagos, közepes igényszintel rendelkező része nem jönne össze 28 évesen mamahoteles férfival. Vannak erről nagyon szép barátnős beszélgetéseim. Pl. a lány, még fiatalabb korában évekig járt mamahoteles sráccal, megismerte annak minden hátrányát, és a leválási nehézségekkel küzdő (már ha egyáltalán küzdött vele az Úr) férfi ehhez kapcsolódó rossz tulajdonságait, köszöni szépen, nem kér többet belőle. De más lányok saját tapasztalat híján is fel tudják mérni a helyzet következvényeit. Ha együtt vagyunk valakivel, szeretnénk a saját privát területén találkozni vele, nem egy családdal akarunk kapcsolatra lépni, nem egy családhoz szeretnénk ellátogatni, ha szexre támadna kedvünk, nem a akarunk minden nap az anyukával, apukával találkozni, nem akarjuk azért lehallkítani a hangunkat,hogy hugi ne hallja meg :) Igen, persze, a nőhöz is lehet menni, de azért bevallom, sokkal szexibb, sármosabb számunkra a férfi önálló életvitele.
Szerintem tök téves elgondolás azt mondani, hogy "jaj majd elköltözöm, ha lesz baránőm", mert a "jobb lányok" (bocs a kifejezésért, de azok akik nem olyan tapasztalatlanok, hogy nem zavarja őket a mamahotel szaga) eleve, nagy esélyel - ha nem vagy intellektuális, kommunikációs tökély és/vagy adonisz - el fognak kerülni.
Szerintem a járványt követően pörgesd fel az életed egy jó kis elköltözéssel, sportold ki magad, és menj el a haverokkal ismerkedni, vagy izzítsd a netes vonalakat.
A stílusodat nem ismerjük, lehet nem elég karizmatikusak a kezdeményezéseid / a kisugárzásod, unalmasnak hatnak az írásaid. Nem tudom, de szerintem mi baj történhetne abból, ha folytatod? Gondolom neked is jól esik a társalgás néha nőkkel. Ha meg "pofára esel" vond le a következtetéseket, ha ez az, hogy "ez a nő egy gyökér", akkor azt... Nézd meg magad a tükörben, mitől lehetnél vonzóbb pasi?
Ha valaki csak úgy eltűnik Tinderről, stb. vedd úgy, hogy ezt írja "Ne haragudj, nem érdekelsz". Most jobb?
Nem bunkóskodni akarok, csak hogy... ne agyald ezt túl, inkább azokban a dolgokban módosíts, ahol még tudsz fejlődni.
Köszönöm az eddigieket.
#4: Nem gondolom, hogy görcsösen keresnék társat. Ennél sokkal "kétségbeesettebben" is vadászhatnék (mindenhol, minden létező pillanatban stb).
#5: A feltételezés is sértő :D Ellentétes nemű társat keresnék, de már 1-2 transzi betalált tinderen :S
#6: A szeretek is, meg nem is kiemelése azért volt, mivel az introvertált-extrovertált felosztás mentén szokás mostanában meghatározni az embereket. Aki introvertált, az utál kimenni emberek közé, aki meg extrovertált, az megőrül otthon. A skatulya szerint. Na, én a kettő között vagyok félúton.
Nem, nem úgy kell elképzelni, hogy pöffeszkedek a szobámban, és van egy kis csengettyűm, amivel ugrasztom anyámat. Nem, kiveszem a részem a házimunkából, a vásárlásból, a főzést leszámítva önellátó vagyok. Egyetértek veled, nem arra várok, hogy majd elköltözöm, ha lesz barátnőm, viszont jelen gazdasági helyzetben egyedül pénzügyi öngyilkosság. Viszont ha már ketten vagyunk, el lehet osztani az albérlet költségeit (mert legyünk őszinték, kevesen vannak, akik zsebből tudnak maguknak saját lakást venni, házat építeni).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!