Most hogy jópár évig az ingatlanok nem fognak érni szinte semmit itthon, még mindig mániájuk lesz a nőknek a saját lakás?

Vajon eddig volt köze az egzisztenciális elvárásokhoz annak hogy az illető külön éljen? Vajon ezentúl nem lesz elvárás hogy az adott ember eltartsa magát? Ha bárki számára elérhető lesz a lakás vajon a sok "otthon élek és gyűjtögetek" kifogás helyett mindenki lakást/házat vesz?

Nehéz kérdések. Vajon mi lesz ezentúl a kifogás arra hogy otthon lakik és a fenekét is anyu törli? Hisz a lakás árak a padlón lesznek. Vajon találnak új kifogást?

Ami engem illet eddig se a saját lakás volt az "elvárás" hanem hogy harminchoz közel vagy azon túl külön éljen. Ha lehet egyedül vagy maximum másod magával. Lássa el magát és környezetét legyen fogalma arról mit hogyan kell és ne kelljen a mami konyhájában őt kerülgetve lefőzni magamnak a reggeli kávét ha nála alszom. Ennek nincs sok köze ahhoz amiről te írsz feljebb. És ez továbbra se változik. Sőt még inkább el fogom várni épp azért mert könnyebb lesz megvalósítani.

Nem tudom, honnan szülted ezt az infót, de most jelen pillanatban egy kisebb csökkenést követően már megint felfelé kunkorodik a statisztika:

[link]

Szóval nem tudom, miből gondolod, hogy zuhannának az árak, hát még azt, hogy ez tartósan így is marad.

Illetve, a saját ingatlan eddig sem a pénzbeni értéke miatt volt elvárás, szerintem kábé senkinél sem.

Az a baj,az,hogy aki nem törekszik arra,hogy legalább külön lakjon ne 100-d magával az mire akar nőt?

Mit tudna vele kezdeni?

Hat Budapesten olyanok a lakasarak, mintha nem egy retkes, koszos - gyonyoru, tudom - varos lenne szegenyemberek hordaival es Orbannal. Azert a svajci ingatlanarakban az is benne van, hogy ejjel a szupermarket elott kinthagyjak a cuccokat, viragfold, kerteszeti cucc, husveti nyuszik, mert mi az, hogy lopas.

Nem beszelve a magyar jovedelmekrol. Milyen zuhanas, hova. A kerdes maga meg inkabb hagyjuk...