Mennyire számít furának, ha 24 évesen úgy döntöttem, hogy a folyamatos csalódások miatt egy életre lemondok a szerelemről és nincs többé szükségem rá?

Lehet, hogy jobban jársz vele, lehet, hogy nem. Bármi lehet.

Nem fura. Nekem is feljött ez s szintén 24 vagyok. Az élet néha szívás. De lehet jobb egyedül, bár akkor nem kap az ember ölelést. Nekem az hiányzik a legjobban.

Ne érdekeljen, hogy fura-e vagy sem. Én 23 évesen "kiszálltam". Lassan 30 vagyok. Valóban döntés kérdése, nincs ilyen, hogy csak úgy jön, megtalál, és te hiába is gondolsz bármit. Lehetőségek jönnek esetleg. Kinek több, kinek kevesebb. De azokat el lehet dobni magadtól, senki nem tart pisztolyt a fejedhez, hogy igenis élj vele. Nem is létszükséglet.

16-os ha meg sem próbálod akkor soha nem is tudod. Szóval butaság csak úgy teóriákat gyártani a másikról, mert amiket írtál abból nekem az jön le, hogy inkább nyuszi voltál ismerkedni, a felsorolt dolgok miatt amiket képzeltél a másikról, ami vagy igaz vagy nem. Így nehezebb lesz a következőnél, mivel gondolatban ugyan lezártad, de érzelmileg évek kellenek míg az érzések kitisztulnak. Aztán majd a másik akinek te tetszel, majd ugyanezen okokból nem fog veled ismerkedni, amiket te felsoroltál, és ebből lesz egy lánc lánc eszter lánc.

Bár kíváncsi lennék, hogy milyen folyamatos csalódások miatt döntöttél így kérdező. Nem furcsa amúgy, de csak egy tanács, ha netalántán jönne a nagy szerelem, akkor ne dobd el magadtól az eldöntött elveid miatt.