Egy kóbor/menhelyen lévő állatot, nevelőotthonban lévő gyereket miért nemes cselekedet befogadni egy hajléktalan lánynál meg miért te vagy a világ leggonoszabb embere?

A kutyát meg a cicát meg azért fogadja be az ember, hogy ne legyen magányos, legyen valaki, akin kiélheti a gondoskodási kényszerét, a kutyát el lehet vinni sétálni. Ez mennyivel jobb?

A "dugás" meg normális esetben mind a két félnek jól esik, ha van kölcsönös szimpátia és vonzódnak egymáshoz.

De ugyanezen analógia mentén mi a véleményed arról, aki az állatmenhelyen nem a lompos öreg bernáthegyit vagy a háromlábú tacskót viszi haza, hanem a fajtatiszta 1 éves labradort? Arról is ugyanez a véleményed, hogy ha valóban segíteni akarna, akkor a másik kettőből választhatna?

Vagy csak az veri ki a biztosítékot, hogy férfi és nő között általában szokott lenni szex és ebben az esetben az a torz elmélet van a fejedben, hogy a szex kizárólag a férfi öröméért van, a nő csak elszenvedője a dolognak aki áldozatot hoz?

Ezt a kényszer dolgot meg felejtsük már el. Egy-két embert olyan szívesen elküldenék Észak-Koreába egy rövid időre, csak hogy megtanulja mit jelent az a szó, hogy kényszer vagy akár az, hogy diktátor vagy szabadságjogok hiánya.

Normál esetben mindenkinek van választási lehetősége és döntési szabadsága. Ezek a lehetőségek éppen amiatt csökkennek, ha valaki olyan mély anyagi helyzetben van, hogy a túlélése a tét, mert sem a lakhatása, sem az élelme nem biztosított.

Akik pedig alá-fölé rendeltséget kiáltanak, azok a válaszolók bizonyára az ÖSSZES EMBERI kapcsolatukat patikamérlegen méregetik, mert ha már az egyik fél Békéscsabán lakik panelben, a másik meg Budapesten vagy az agglomerációban akkor bizony arra is rá lehet húzni az alá-fölé rendeltségi viszonyt. Vagy ha az egyik diplomás vagy simán csak sikeres vállalkozó és jól keres a másik meg érettségizett bolti eladó.

Egy felnőtt ember pedig akármilyenek is legyenek az életkörülményei, ha mentálisan ép és nem drogos vagy alkoholista, akkor belátása tudatában el tudja dönteni, hogy szimpatikus vagyok-e neki én is.

Hiszen én sem szeretnék olyan emberrel lenni, aki csak a hasznot és kiugrási lehetőséget látja bennem. Vagy esetleg visszaél a helyzettel, mert mégis én engedem be őt a saját otthonomba.

Egyébként meg ha divat társkeresőn fotó alapján 3 másodperc alatt balra vagy jobbra húzni embereket meg profilból messzemenő következtetéseket levonni úgy, hogy még az életben nem találkoztál vele, akkor miért baj, ha SZEMÉLYESEN megismeri két ember egymást, elbeszélget és ha KÖLCSÖNÖS a szimpátia, akkor lehet tovább lépni a kapcsolatban.

Ha meg szintén divat 30 perc tánci-tánci meg italmeghívás után idegen ember otthonába haza menni szexelni, ami pusztán csak és kizárólag az élvezetről szól, hiszen sokszor csak egymás keresztnevét tudják, akkor egy ilyen esetben miért is moralizálunk?

Egyébként fordított esetben, ha én lennék hajléktalan valószínűleg örülnék annak, ha valaki befogadna. Akár ház körüli munkáért (NEM! csicskáztatásért, munkáért) cserébe és kiállnék mellette ha a hőbörgők őt támadnák, hogy "gazdag g...ci visszaél a szerencsétlen hobó helyzetével ingyen nyíratja vele a füvet meg gereblyéztet és közben meg csak a melléképületben lakhat."

De én valószínűleg ezért a mentalitásomért nem is lennék hosszútávon hajléktalan, mert megbecsülöm a lehetőséget a visszakapaszkodásra.

És ezzel remélem arra is megadtam a választ (a barátnő faktoron túl amit szintén nem tagadtam úgyhogy hátsónak végképp nem nevezhető a szándék), hogy miért ragaszkodnék fiatal lányhoz.

Mert ott beleszületik egy élethelyzetbe, nem tehet a sorsáról és kitörni egy ilyen közegből nagyon nehéz. Tisztességesnek és tisztának maradni meg szintén nagyon nehéz, főleg fiatalon, befolyásolhatóan egy olyan közegben, ahol karnyújtásnyira van az, aki kiszervez külföldre prostinak meg az is, akitől beszerzed a kristályt meg a biofüvet. Főleg mikor ők a két olyan emberi kapcsolatod, aki szóba állnak veled.

Egy idősebb embernél, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi már sokkal nagyobb problémák vannak, ami oda vezetett, hogy utcára került. A "hitel miatt kilakoltattak" vagy "betegség miatt elvesztettem az állásomat" mindig csak a jéghegy csúcsa. Azok az okok, amik egészen idáig vezettek a komplett életvezetési hibák, emiatt ha a lottó ötöst adod is oda nekik is újra el fogják veszíteni. És minél idősebb egy ember, általában annál makacsabb és merevebb gondolkodású is.

És igen, megválogatnám, hogy kit engedek az életembe. Pont ezért nem járható út az aluljáróban keresgélés, aki ott koldul idegenektől, azt már behálózta ez a világ, az nagy eséllyel tényleg úgy végződik, hogy beköltözteti a hajléktalan barátját vagy stricijét hozzám.