A beszédhiba hátrány?

Egy olyan próblémával fordulnék hozzátok, hogy ti össze jönnétek egy beszédhibás emberrel? (Dadogás, néha raccsolás). Sajnos egy ideig javult mind a kettő, majd végleg megálltam a javulásban 14 évesen. Most 19 vagyok, és szabályos fóbiám alakult ki az ismerkedéstől. Ha oda jön hozzám akárki ismerkedni, egyszerűen sírni tudnék. Nem tudom, hogy mit mondjak, hogy ne tűnjön fel neki a hibám. Ha ideges vagyok emiatt akkor meg veszet fejsze nyele...Olyankor olyan szinten dadogok, hogy csoda ha megérti akárki is, hogy mit mondok. A kondit is mondhatni ezért hagytam abba. Pár srác mindig jött ismerkedni, de nem ment nekem ez a dolog. Azóta is itthon edzem. Étterembe se járok, se kávézóba vagy hasonló helyekre ahol emberekkel kell beszélnem.

Szóval kérlek írjátok le, hogy ti adnátok-e egy lánynak így is esély, vagy sem.