A nők is annyira akarnak férfit, mint a férfiak nőt?

Én személy szerint sosem akartam férfit. Lehet, hogy én vagyok a defektes, de nem vágytam kifejezetten egy párkapcsolatra vagy szerelemre, mint életformára... Úgy voltam vele, hogy erre csak a megfelelő emberrel lehet vágyni, aki számomra azzá teszi, ami, szóval nem is igazán kerestem megrögzötten. Arra vágytam, hogy azzal valósítsam meg ezt, aki mellett jól éreztem magam, akihez vonzódtam és akivel emiatt minél többet szerettem volna lenni. Ezek az emberek pedig mindig véletlenül léptek be az életembe, legfeljebb csak nyitott voltam, de sosem görcsöltem azon, hogy rossz egyedül. Hiszen kapcsolatban is lehet sokkal-sokkal rosszabb.

A nők hypergám lények, azaz csak a nagyon jó pasikat akarják. Azon belül is a lehető legjobbat.

Nem.

Haha, nem.

A pasik a pinat akarjak, a no csak szukseges rossz

2: Kikérem magamnak. :) Nem lehet, hogy csak Te nem találkoztál olyannak, aki 100-as lenne? Oké, hogy sokatoknak ez a tapasztalata (bizonyára ez fordítva is megvan), de ne általánosíts.

Egy kolleganom volt eddig aki mindenkinek ugrott, mindenhol ott volt, mindenkihez volt egy-ket keretlenul is jo szava, orditott rola h valaki dgja mar meeeeeeg! De amint lett alkalmi partnere, o is abbahagyta az idegbeteg frusztralt teperest. A tobbi szingli kolleganom keresi csendben az igazit, de korantsem mindegy nekik h kicsoda az. Szerintem a ferfiak tobbsege egy ponton tul mar bhova leadja a szintet, csak legyen vki. Akinek nem inge ne vegye magara.

Én nem férfit akarok, hanem A férfit....akivel kölcsönös, nagy szerelem van. Csak úgy férfi nem kell, jól elvagyok egyedül is.