Akik feladták az ismerkedést, tarskeresest, azok, hogyan birkóznak meg az állandó magannyal?

#9

Aki csak 5-10 kilóval több, mint kellene az meg még nem számít kövérnek.

@III.Edricus Anxious

Szerintem felesleges erről beszélni, mert úgyis találnál mindenre valami kifogást.

Tégy, ahogy jónak látsz.

#12

Vagyis nem tudsz semmi opciót te sem, csak jól hangzott, hogy igen.

Az a haverod pedig tuti nem volt kövér, mert akkor tuti nem lett volna senkije, tudom, mert én láthatatlannak számítok emiatt, és hiába a heti 2 futópadozás, nem hiszem, hogy eredménye lesz. Többre meg nem futja így is a havi utolsó ötezrem megy rá, már tartalékom sincs.

Utálok csóró lenni, de ezt már örökre megszívtam.

Tessék, előző, itt az opció:

[link]

Aki feladta az már jól!

Csak az szenved aki még reménykedik!

Én 20 éve feladtam de még mindig a sirógörcs kerülget amikor meglátok egy kedves lányt, vagy egy szép párt.

Szerintem ezt nem lehet igazán soha feldolgozni.

Csak ha valamivel lekötöd magad, mondjuk drog vagy pia.

17-es, ezt olyan szépen fogalmaztad meg, hogy teljesen átéreztem. Biztosan remek ember vagy, aki megérdemli, hogy így vagy úgy, de boldog legyen.

Nehéz dolog a magány. Sokan inkább belemenekülnek egy rossz kapcsolatba, csak hogy elkerüljék.

A 17-esben nem remek ember, hiszen beletörődött a sorsába.

Egy lúzer, a fiataloknak elrettentő példa, nehogy ilyenné váljanak.

Oké, hogy feladom, de honnan jön a magány??

Attól, hogy egyedülálló vagyok, még vannak rokonaim, barátaim. Nem leszek magányos. Én még teljesen egyedül sem leszek magányos, feltalálom magam.

És attól függetlenül, hogy nem erőltettem az ismerkedést, még nyitott maradtam az ismerkedésre. Lett is kapcsolatom tökvéletlenül.