Hogyan legyek kevesbbe feltekeny, ne aggodjak annyit, hogy esetleg elveszitem a szerelmem?

Erre találták ki a vezetett önismereti terápiákat. Az önismerettel nem elnyomni tanulod meg az érzéseidet, hanem rájössz, hogy honnan erednek és onnantól be tudod gyakorolni a kezelését és lassan ki is kopnak az ilyen érzelmi reakciók.

Ha kicsit tanulmányozod magad körül a világot, hogy kik és miért féltékenyek, megláthatod, hogy a féltékenység valójában nem a külső körülményektől (pl. a másik viselkedése) függ. Hiszen van, aki egészen elképesztő szitukban sem féltékeny, mások meg akkor is féltékenyek, ha a párjuk láncra verve ül otthon a gardróbszekrényben. Tehát a féltékenység kulcsa inkább abban van, aki érzi. Így nyilván ott kezelhető legjobban. A saját példádon is láthatod, hogy nem a körülményektől függ ez nálad se.

Általában az emberek gyerekkorukban szedik össze a "hajlamot" erre. Csak viccből írom, hogy hajlam, mert ez nem hajlam, meg nem is személyiségjegy! Tehát Te sem "féltékeny típus" vagy, hanem - valószínűleg a gyerekkori tapasztalatok miatt - nem alakult ki egészséges önértékelésed, önbizalmad, világba vetett bizalmad, biztonságérzeted. És emiatt muszáj abnormális szinten kontrollálnod a másikat, miközben valószínűleg azt is érzed, hogy bármit csinál vagy nem csinál: a féltékenységedre ez nincs hatással, az ugyanúgy tombol benned.

Még a legjobb családokban is előfordulhat az, hogy a gyereket nem támogatják a saját érzelmi szükségletei szerint, nem kap elég pozitív visszaigazolást, nem figyelnek a valós igényeire, ha pedig zilált a családi háttér, akkor ez borítékolható. És ehhez nem is kell bántalmazó családba születni, "elég" ha a szülők "csak" elfoglaltak vagy rossz az egymással való kapcsolatuk vagy lövésük nincs a csecsemőgondozásról /kisgyerek-nevelésről, és már meg is van az alap egy komplexusos felnőttkorhoz.

De ma már szerencsére egyrészt nem ciki az, hogy az ember a jobb élet reményében foglalkozzon a saját lelkivilágával is, másrészt erre kiváló módszerek is rendelkezésre állnak. Szóval a válasz a kérdésedre, hogy keress egy olyan tréninget, pszichoterápiát, módszert, ami neked működik és önismeretben jól tudsz haladni vele, rájössz az érzéseid gyökerére és megtanulod kezelni őket.

Ez egyébként nagyon hasznos egy jó párkapcsolathoz is, hogy az ember legyen tisztában azzal, hogy milyen szemüvegen keresztül nézi a világot, mert nyilvánvalóan a másiknak különbözik a szemüvege ettől.