Fiúk/férfiak! Ti hány éves kortól éreztétek azt, hogy már nem a bulizás és haverok életetek fő célja?

4 éves koromtól kb...

INTP személyiség vagyok. Aztán úgy évesen azt is éreztem, hogy nagyon kevés nőt lehet komolyan venni. Na meg már előtte, hogy az E-vel kezdődő személyiségeket szeretik a nők, akik sírnak majd az E-s jellemzők miatt.

Hát bár én nő vagyok de szintén INFJ így nem tudok mit mondani. De a párom sokat ment buliba a 18 - 23 éves kora között. Csajozott bulizott. Persze nem talajreszegre itta magát. De ment rendesen. Találkoztunk azóta teljesen megváltozott. Buliban sem volt és ez az ő döntése volt nem én kényszerítettem.

Nekem azt mondta hogy a buli jó volt kiélte magát de neki is a tartós kapcsolat a fontos egy társ csak éppen nem találta meg a csajok között. Ezért jött ment.

Úgyhogy szerintem egy férfi akkor változhat meg ilyen téren ha szeret valakit.

Egyébként INFJként elmondhatom nem egyszerű az élet :DD

#9

Tipikus támadó hangvételű, mások kitúrásával/lejáratásával pozícióba kerülni szándékozó írás...

Na ilyenkor örülök, hogy sosem voltam/leszek "extrovertált". Ezt a mentalitást inkább elkerülném.

0. Sosem volt az a célom. :D

Van pár barátom, ők fontosak, de egyikünk sem degenerált drogos bulizós. Nálunk a buli az jó kaját, társasjátékot meg ilyeneket jelent.