Nem vagyok hozzászokva a szerelmi csalódásokhoz. Leírom mi volt. Hogy kezeljem?

Megismertem egy véletlen folytán egy fiatal férfit, és már az elején nagyon megfogott, nagy 6ást gyakorolt rám. Annyira udvarias volt, és normális, és gyorsan járt az agya. Mindemellett külsőre is bejött, sőt... Egyedi külseje iszonyúan megfogott. Utána beszéltünk röviden chaten, aztán találkoztunk másodjára, és annak a végére már nagyon durván beleestem... Annyira nagyon bejött nekem, csak az járt a fejemben, hogy szeretnék hozzábújni, szeretném, ha megcsókolna, szeretném, ha mint nőt, észrevenne és bókolna, udvarolna, flörtölne. Jaj, iszonyúan belezúgtam. Nagyon vágytam rá. Még mindig nagyon vágyok rá... Aztán mivel nem közeledett hozzám egyértelműbben, tettem neki flörtölős, egyértelmű megjegyzést chaten. Erre... Azt mondta, hogy nem szeretne semmit, reméli nem viselkedett félreérthetően, van barátnője. Nagyon rossz volt ezt olvasni, keserű, kétségbeesett érzést okozott. Egy kicsit összetörtem... És az volt a legrosszabb, hogy csak egy valaki tudott volna engem igazán megvigasztalni, de annak a személynek esze ágában sem volt... Nem is mondhattam neki, nem is tudhatott róla, hogy érzem magam... Mivel pont amiatt a személy miatt szorultam megvigasztalásra! Igen, csak ez az ember vigasztalhatott volna meg, amelyik miatt szomorú voltam, amiért nem akar tőlem/velem semmit, és/mert van barátnője. És ez a gondolat még jobban elszomorított, hogy bár annyira vágytam rá, hogy megvigasztaljon, enyhítsen a lelki fájásomon, nem fog. Én tenyleg beleszerettem ebbe a srácba. Annyira... Jaj, annyira rendes. Annyira jó a humora. És annyira rohadtul jól is néz ki szamomra. Mondom, ilyen nagyon egyedi külseje van, de számomra hipervonzó. És mindezt egy másik lány élvezheti... Az járt a fejemben, hogy annyi hűtlen férfi van, és bár én őt egészen akartam, nem titkos lopott órákban, kétségbeesésemben még azt is felajánlottam neki, hogy, hogy "ha te nem mondod el barátnődnek, én sem fogom...". Nen tudom, miért irtam ezt, óriási hiba volt. Mert ő nem egy hűtlen típus, és ezzel elástam magam nála. Ráadásul amúgy is hülyeség volt, mert nekem sem felelt volna meg amúgy se... Nem bírtam volna ki, hogy jól érezzük magunkat, aztán megy a barátnőjéhez utána ugyanúgy... Azt reagálta, hogy ő nem ilyen, és hogy a barátnőjén kívül senki sem kell neki. Később aut is mondta, nincs aki labdába rúgna. Olyan rossz, hogy nem tudok vele lenni, pesig olyan iszonyúan nagyon szeretnék.