Létezik olyan nő, akinek egy férfi elutasította a közeledését?

Férfiként már volt, hogy nemrég elutasítottam egy nőt. Az ok az, hogy volt gyereke, fura volt a férfiakhoz való viszonya, részemről meg van egy alapbetegségem, és így összesítve nem mertem felvállalni őt, így elengedtem...

Azóta is azon agyalok, hogy mit lehetett volna tennem...

"Nem vagyok szép nő, sőt, kifejezetten csúnya vagyok"

Valószínűleg csak te hiszed, és biztos van egy erős, vonzó kisugárzásod.

Férfi vagyok és összesen 3 ilyen eset volt :D

Az elso még a suliban...elvégre ha szakitunk akkor ott elég gáz lesz a hangulat... meg csinos volt de nem volt az esetem

A másodiknál meg buliban volt, egyrészt nem volt az esetem, másrészt volt valakim, a harmadiknál már pont szingli voltam és meg tetszet is de nála meg nagy volt a távolság mivel különböző városokban éltünk szoval csak tánc volt

De általában ha férfi utasít el akkor az azert van mert nem az esete (vagy nem tetszik külsőre vagy belsore) ha viszont a férfi tahó akkor ki használja a lehetőséget pár napja majd dobja....

# 7/ Én az ilyen válaszokat nem értem. Miért hasonlítgsz másokat magadhoz? Amúgy szerintem ez nem annyira kinézet függő (+ az is lehet te is túlzol azzal, hogy csúnyának nevezed magad), kell egy érzék is az ismerkedéshez. Ha valaki minden random férfit/nőt zavarba ejtően leszólít az utcán, akkor sok visszautasítást kap, bárhogy is néz ki. Ha valaki ráérez arra, hogy mikor-kivel jó időzítés kikezdeni, jó a stílusa, jól ellehet vele társalogni, az szerencsésebb lehet ilyen téren, mint az, aki csak úgy pusztán dekoratív, de annál több semmi.

Nekem az az érzésem, hogy helytelen következtetést vontál le ebből, ha emiatt szerinted senkit sem utasítanak vissza nőként.

“Engem meg ezek a válaszok lepnek meg. Nem vagyok szép nő, sőt, kifejezetten csúnya vagyok. De még sosem utasította el senki a közeledésem”

Én pl elég csinos nőt utasítottam el, pedig nem vagyok Brad Pitt.

Miért? Mert kis egyszerű csajszi, tudom, hogy komoly nem lenne közöttünk, mert hiába csinos, ha szellemileg nem az igazi.

Persze, kihasználhattam volna a helyzetet, de addigra megkedveltem mint embert, és megbántani nem akartam volna, hogy lefektetem, és utána ennyi.

Szóval még csinos lányt os van, hogy utasít el, olyan férfi, aki nem a minden nőt megkaphat típus.

Szerintem i férfi a kérdező.

Csak azok hihetik, hogy egy ronda nő (még szép sem) bárkit megkaphat.

# 15: nekem is világéletemben volt érzékem hozzá, hogy kinek jövök be, de még így is volt részem elutasításban.

Mert a vonzalom önmagában nem elég...

Pl. volt, hogy házas volt a pasi, és a flörtölésig még elment, de tovább már nem, hiába tartott vonzónak (ezt amúgy nem titkolta, tehát az esete is voltam, de nem akarta megcsalni az asszonyt... és nem, nem azért, mert szent volt, hanem mert - elmondta - volt már megcsalásos ügye és nagyon csúnyán jött ki belőle, nem akart kockáztatni).

Más esetben szintén nem a vonzalommal volt gond, hanem a pasi lelkivilágával.

És volt olyan is, valóban, amikor minden stimmelt, meglett volna a vonzalom, de a pasi kimondottan hosszú távra tervezett, és sorolta, hogy az én életemben mik azok a pontok, amikkel ő nem tudna együtt élni (ezek nagyon személyes dolgok, nem akarom most sorolni, de teljesen objektív tényezők, amiken nem tudok és nem is akarok változtatni).

Szerintem az emberek nem gépek, millió tényezőn múlik, hogy két ember tud egymással kezdeni valamit, vagy sem, még ha van is köztük vonzalom. Nekem is volt olyan, hogy ismerkedtem valakivel, be is jött volna, de bizonyos okokból visszautasítottam és utóbb kiderült, hogy a megérzésem nem csalt, jól döntöttem.

"aki valóban akarja magának a férfit"

Valószínűleg itt van az eltérés a gondolkodásmódunkban, és ezért tudom emelt fővel viselni, ha "lepattintanak". Mert én nem AKAROM a férfiakat, hanem abban hiszek, hogy ha kölcsönösen vonzódunk egymáshoz, akkor hagyom alakulni a dolgokat. Soha, senkit nem akartam még görcsösen, vagy ha igen, abból semmi jó nem sült ki... megszerezni bárkit lehet, csak kérdés, hogy érdemes-e...