Kezd felnőni a kapcsolatunk velünk együtt és én ezt nem tudom kezelni. (? )

Az a baj, hogy a kapcsolatotok habár valóban kezd felnőni, ti nem.

"Mit lehetne tenni? Meg akarom menteni a kapcsolatot, mert nagyon szeretem." Gondolod, hogy van valakinek egy tuti receptje erre? Nincs. Ezért nem csak idiotaság hanem káros is ha 14....15 éves gyerekek felnöttet, szerelmeset játszanak tök felelötlenül. Olyan korban amikor még semmit nem tudnak sem a világrol, sem magukrol (Legfeljebb annyit, hogy dugni jo!)

:) amikor azt olvastam, hogy komoly problémáitok vannak, azt hittem, hogy összedőlt a házatok, vagy nincs mit ennetek, vagy valamelyikőtök lebénult. Szerencsére nem. De az a helyzet, hogy a suli csak nektek tűnik egetrengető problémának. Meg kell tanulnotok kezelni a stresszt. Először is tisztázzátok magatokban, hogy tényleg olyat tanultok-e, amit szerettek. Ha nem, akkor tessék váltani. Túl rövid az élet ahhoz, hogy éveket pocsékoljatok olyanra, ami nem okoz örömet. Ha szeretitek amit tanultok, akkor nem kell idegeskedni a vizsgák miatt. Egyszerűen leültök és megtanuljátok az anyagot. Semmi sem történik, ha valamelyik vizsga nem sikerül. Újra neki kell ülni, alaposabban felkészülni, és akkor menni fog. Minden szakon vannak mumus tárgyak, de túl lehet élni. Hozzá kell szokni, hogy nem lesz mindig minden ötös. Ez nem akkora tragédia, ami miatt egymásnak kellene ugrani. Ezt a pár évet ki kell bírni, hogy kevesebbet tudtok találkozni. Ha vége az egyetemnek, munkába álltok, összeköltöztök. Annyit lesztek együtt, hogy simán egymás agyára mentek. ;) ne keseregj, tedd szépen rendbe a dolgaidat, és tegyél a céljaidért.