Mit gondoltok? Tényleg igaz lehet, hogy egy kapcsolatban az egyik fél mindig jobban szeret?

Kedves Kérdező!

Tulajdonképpen így is van.

De, először is azt kellene tisztázni mit is értünk szeretet alatt, illetve a "jobban" szeret/szeretet alatt...

Tudod, könnyű a szót kimondani: szeret, szeretet... no de megvalósítani...? Főleg, ha nem is tudod, mit is ért a Másik fél, a társ szeretet alatt. Mert ugye van, aki szinte "kinyalja" a másik popóját, s neki az a szeretet. A másik véglet pedig, mikor... nem veri el a párját... s nála az már a tökéletes szeretet jele.

Bizony-bizony... mindenkinél mást jelent: SZERETNI. pláne meg JÓL, vagyis JOBBAN szeretni. No ezzel igencsak hadilábon állunk. Mármint ennek ismeretével. Mert én azt állítom:

A szeretet az munka. Van annyi energiám, hogy saját magam ellátása mellett még a Másiknak is juttassak abból... a kérdés csupán az, hogy mindezt önzetlenül teszem-e és nem várok érte cserébe semmit...?

Avagy cserébe elvárom, hogy Ő is megtegye értem azt, amit meg én kívánok Tőle. Nem mindegy.

Ugye ez utóbbira mondják, hogy feltételes szeretet. Mert ugye annak feltétele, hogy én szeressem, annak az, hogy Ő is szeressen engem, vagyis megtegye számomra azt, amit elvárok tőle. S ha Ő jó hozzám, teljesíti a vágyaimat, akkor én is teljesíteni fogom az Ő kívánságait. De (!) CSAK AKKOR!

(A legtöbb szerelmes pár pont ezért "szereti" egymást, mert hogy kielégítik egymás vágyait.)

Tehát, ha elvárásaim vannak cserébe, azaz feltételekhez kötöm a szeretetem, akkor az nem IGAZ szeretet.

Az igaz szeretet NEM KÍVÁN SEMMIT. Nem akarja és nem várja el a viszonzást, hanem csak elfogadja, ha kap, de elfogadja azt is, ha nem kap. Ezt nevezik feltétel nélküli szeretetnek. És ez igaz a szülő-gyermek kapcsolatban is. (Nem csak akkor szeretem a gyerekemet, ha jól viselkedik, ha mindenben szófogadó, hanem anélkül is... Mert a saját gyerekem, az én vérem. Csak ezért.)

Ha az én szeretetemért cserébe elvárok valamit/bármit a Másiktól, akkor azt úgy nevezik: üzlet. Mert akkor az történik, hogy valamit valamiért. Tehát nem IGAZ szeretet.

De, mindenki maga érzi, hogy miképpen képes szeretni, s ahol azt látni, mintha nem egyformán szeretnék egymást... nos az még nem jelenti azt, hogy akkora nagy baj lenne... de azt sem jelenti, hogy minden oké...

Én azt gondolom, hogy nem igazán lehet (pláne kívülről) eldönteni, hogy egy kapcsolatban mennyire is szereti egyik a másikat, illetve viszont. Aki méricskél, aki azt lesi, vajon megkapja-e azt a szeretetet, ami elvárható lenne... nos az már önmagában véve sem önzetlen szeretet. Hanem akkor már egy alku tárgya. Kimutatni a szeretet egyáltalán nem egyszerű eset. De megérezni a másik önzetlen szeretetét, nos azt sem könnyű. Főleg, amíg tele vagyunk kondicionáltságunkból adódó előfeltételezésekkel, előitéletekkel.

Az ERŐ legyen Veletek!