Férfifronton egy káosz most az életem, ehhez szeretnék tanácsot kapni. Ti hogy másznátok ki ebből? (Lehetőleg úgy, hogy a megoldás ne csak a méltóságteljes visszavonulás legyen, hanem JÓL jöjjek ki belőle. )

Sziasztok! Megpróbálom nagyon röviden.

Van egy férfi az életemben, régről ismerem. Barátok, jó ismerősök vagyunk. De ennél kicsit azért több is van köztünk. Mindig is tetszett nekem, de sosem jöttünk össze. Viszont az idővel ez a tetszés szépen kifejlődött bennem, mivel mélyebben megismertem. Így beleszerettem. És neki sem voltam én csak egy lány a sok közül. Ő is megkedvelt, ahogy megismert. De benne ez más, mint bennem. Nem akar kapcsolatot. Én most már készen lennék rá, és vágyom is rá, hogy összejöjjünk. De ő nem. És nem bennem van a hiba. Egy alkalommal, mikor éjjel órákig beszélgettünk, ami azért nem gyakori, elmondta, hogy ő nem akar komolytalan párkapcsolatot. Ha egyszer összejön valakivel, akkor azt komolyan gondolná, hosszú távra tervezné. Viszont jelenleg nem érzi úgy, hogy bele tudna fogni egy komoly párkapcsolatba, most nem tud elköteleződni. De, és itt a lényeg, azt mondta, hogy ha most bevállalná hogy párkapcsolata lesz, akkor csak engem akarna, engem hódítana meg. Ez nagyon jól esett, nem mellesleg tudtam. Elmondta, mi mindent szeret bennem. De a lényeg ugyanaz volt: most nem áll készen kapcsolatra, nem akar elköteleződni.

Én pedig szerelmes vagyok ebbe a férfibe, egyszerűen beleszerettem, ez van. 1001 okom van szeretni. De nem vagyok az élete része. Elutazott, majdnem 3 hónapra, New Yorkba. Alig vártam, hogy majd újra lássam. Amikor beszéltem vele, mondta, tovább fog maradni. 4 hónap múlva láttam újra, elmentünk ketten moziba, meg kajálni. És akkor megtudtam, végül nem is maradt annyival tovább, csak 1-2 héttel. És addig meg csak nem volt itthon, hanem a Balatonon ismerősénél. Nem monda. Nem jött fel Pestre, hogy találkozzon velem. Megbántódtam rajta, mert ennél azért szorosabbnak hittem a kapcsolatunkat. Hogy csak így nem szól, hogy ja amúgy Magyarországon van már hetek óta. Csak fontosabb a Balatonozás, minthogy újra lásson, vagy akár, hogy beszéljünk.

Nem tudom, hogy volt ez neki jó, hogy simán nem találkozott velem még hetekig, meg nem is szólt. Azt hittem még kinn van, időeltolódás, drága a hívás, stb., és azért nem keres annyit. Mikor ment ki, akkor még akkor is írt, mikor átszállt a tengerentúli repjáratra. Visszafele meg azt se mondja meg, mikor is jön?

És erre jön re egy vadiúj probléma. Lett egy lány ismerősöm, az egyik legjobb barátnőmön keresztül. Szóval ismerős ismerőse, de én is összebarátkoztam vele. De ez a lány nagyon szép... Az arca. Azt hiszem, az arca a legszebb. Szépek a szemei, a formás orra, a dús ajkai. Lágy, babyface vonásai vannak. És a haja. Hosszú, derékig ér neki, de nagyon dús, fényes, hullámos, szép színű, egészséges. A lány amúgy viszonylag magas és vékony, modellalkatnak mondanám, bár azt mondja, kövérebb mint a modellalkat, hogy ahhoz mittoménhány centis csípő kell, neki meg több. Meg ez a lány, nem sminkel, ha mégis, akkor max szempillaspirál, szájfény. És mégis szép, sminkben pláne. Nem csinál semmit a hajával, mármint nem süti be, nem fogja el, nem fésüli, mégis tökéletes loknikban omlik a vállára, és keretezi az arcát. Csak hajmosáskor ápolja, a hajmosások közti 1-2 hétben (igen, ilyen ritkán mos hajat, és mégsem zsírosodik neki) pedig meg sem fésüli csak az ujjaival, el sem fogja, mindig kiengedve van, megteheti, mert olyan szép neki mindig. Nem szolizik, nem lakkozza a körmét, semmi. Nem öltözik kihívóan. Mégis nagyon szép. Alig fektet energiát a megjelenésébe, a szőrtelenítés se kifejezetten az erőssége. Mégis iszonyat szép, ezt rohadtul irigylem amúgy.

Na. És akkor van ez a lány. Szemet vetett rá. A férfira, aki elvette a szívem. Egyszer csak voltunk hárman, lányok, és erről a férfiról kérdezett. Mondta is, hogy egész jó pasi. Azonnal rögtön megijedtem. A barátnőm beszélt helyettem, elmondta a lánynak, hogy én már régóta oda vagyok érte, csak a fickó nem akar kapcsolatot. És hogy egyszer elmondta, ha akarna, csak engem akarna.

Nem is tudom, de az ördög nem alszik. Azóta idegben vagyok. Szerintem nincs olyan facér férfi, aki visszautasítaná ezt a lányt, hogy bocs, de egyáltalán nem érdekelsz. Annyira nem vagyok azért jóban a lánnyal, hogy az irántam való barátsága miatt hagyja a férfit. Különben meg azt mondta, ha ennyire biztos, hogy nem akar kapcsolatot és csak én kellenék neki, akkor meg nincs miről beszélni, nem érdekli a férfit, ha beszél vele. De ez arra utalt, megpróbál majd beszélni vele, közeledni hozzá.