A ferfiak kepesek a szerelemre vagy csak a nok szoktak azok lenni?

Kérdező te valmi iszonyatosan hülye vagy.

Jól pofára eshettél, ha ilyen beteg gondolataid vannak.

Ha viszont a továbbiakban is így állsz a dolgokhoz vagy az emberekhez, akkor csak további boldogtalanság vár rád.

Szerelem milyensége nemtől független, inkább egyénfüggő.

Én a barátnőm a személyiségébe szerettem bele, mikor vele vagyok egyszerűen minden gondomat, problémámat el tudom felejteni, boldog vagyok, ilyenkor minden megszűnik körülöttem. Persze hazugság lenne az, hogy nem kívánom szexuálisan is, bármikor fel tudja kellteni az érdeklődésemet (elég változatos, minden téren), más nő nem is érdekel ilyen szempontból, de nem ez az elsődleges, de néha bőven elegendő számunkra egy közös program vagy az hogy csupán pihenjünk egymás karjaiban. Ha nem is ugyanolyan intenzivitással szeretjük egymást, de még mai napig odáig vagyunk egymásért, lassan 2,5 éve együtt vagyunk.

Nagyon is képesek. Ismertem egy srácot, aki annyira szerelmes volt, hogy amikor a lány szakított vele, soha többé nem lett önmaga. Még évekkel később is azt mondta, hogy ő most nem tud szerelmes lenni. Aztán már biztos elég erős nőhiánya volt, mert sorra próbálkozott a lányoknál, ha az egyiknél akadályba ütközött, átváltott a másikra, így is nősült meg, biztosan tudom, hogy nem volt szerelmes. Felém is elindult, akkor éreztem benne valami többletet, már amennyiben egy férfi tetőtől talpig elvörösödése jelent valamit, de én nem akartam szamár lenni a ló helyett, így leráztam. Iszonyat jó pasi volt, 10 évbe telt mire kihevertem.

Öcsém 20 évesen dobta el az életet magától, miután megkérte egy lány kezét, de az összejött egy barátjával. Nem volt az öcsém mentálisan egészséges, de hogy szerelmes volt, azt nem lehet tagadni.

Egy közeli ismerősöm most vált el a feleségétől, de belepusztul. Őrületes szerelemnek indult, de történt valami nagyon nagy baj (nem megcsalás!), amit nagyon rosszul kezeltek és ami miatt soha többé nem tudtak helyrejönni. Küzdöttek sokat, de végül belátták, hogy hiába. Neki is 10 évet jósolok, annál előbb nem lesz szerelmes újra.

Amikor a férfi szerelmes, szerintem ugyanúgy kizárólagosan csak azt az egyet akarja, mint mi nők. Amiben különböznek, hogy mi nők, egy nagy szerelemben szerintem tovább képesek vagyunk őrizgetni magunkban ezt a kizárólagosságot. Ha egy férfi a higgadt szerelem korszakába lép (kb. 2 év után vagy konfliktusok esetén előbb is), onnan kezdve már akkor is megakad a szeme a kínálaton, ha még mindig szerelmes a párjába. Vagy az már talán nem is nevezhető szerelemnek? Mi nők alapból egyszerre csak egy férfiért tudunk rajongani (bár jelentem, most épp azt a korszakomat élem, amikor egyszerre kb. 3 férfi is motoz az agyamban úgy, hogy az egyikbe vagyok őrületesen szerelmes. Ez nálam valamiféle kétségbeesés a rossz házasságom miatt. Épp 1,5 éve vettem le a gyűrűm, de aztán 2 hét után újra kezdtem hordani, mert rájöttem, hogy nem érdekel senki és egyáltalán nem akartam, hogy bárki kérdezősködjön, hova lett a gyűrűm vagy hogy bármelyik unalmas pasi rám nyomuljon. Most meg...Na mindegy, alapból nekem mindig csak egy tetszett, képtelen voltam többre koncentrálni. A lángolós szerelem után a férfiaknál ez simán működik és ezen nem lehet változtatni, ez genetika.

Napi provokatív kérdésünket olvashatták, köszönjük.

Vagy mit akarsz hallani? Azt hogy persze, csak a nők emelkedett, szellemi lények, akik a másik fél lelkébe szeretnek bele. A férfiak ezzel szemben képtelenek a szerelemre, csak a dugás meg a nő teste érdekli őket. Most így jó neked?

Férfiak és nők között is van ilyen is, olyan is. Van, aki sosem lesz szerelmes, más meg évekig él rózsaszín ködben. Van, akit csak az érdekel, hogy milyen a másik teste, és van, aki a szerelme mosolyától, hangjától, jellegzetes apró mozdulataitól vagy a személyiségétől olvad el.

Én is szerelmes típus vagyok (húú, de nagyon), de a személyiségem is ilyen "cheesy" :D (INFP)

F