Távkapcsolatban élünk az eleje óta. Tartható-e úgy ez a kapcsolat, hogy csak ritkán találkozunk, ill. kapcsolatnak számít ez egyáltalán?

“A randikon viszont minden stimmel, szinte csüngünk egymáson.”

Kedveském, nekem az egyéjszakás kalandjaimról is elmondható ugyanez, minden ember szereti az ölelést, a kedveskedést, puszizkodást, de ez nem jelenti azt, hogy bármi többet kell gondolni a dologba :) Nekem ez így biztosan kevés lenne egy kapcsolathoz, főleg az, hogy nemis töri magát, hogy gyakrabban találkozzatok. De te tudod.

"Azt érzem rajta, hogy nem is töri magát, hogy az amúgy tervezett, de később lemondott találkozók összejöjjenek vagy megvalósuljanak, általában munkára vagy fáradtságra hivatkozva. "

Ez a probléma, hogy ő megelégszik ennyivel. Így nem sokáig tartható fent.

Mi párommal 4 és fél évig voltunk 200 km-es távkapcsolatban, minden héten egy nap tudtunk 8-9 órára a két város között félúton talizni, ha mind a kettőnknek jó volt, akkor egymásnál. Hétköznap skype-oltunk és fb-on üzeneteket váltottunk. Sokat beszélgettünk. Decemberben az én városomba költözött. Ő 33F én 27N.

A távkapcsolat tartható egy ideig, ha mind a ketten akarjátok és tesztek is érte, hogy működjön, és van rá esély, hogy a távolság csökkenjen egy idő után.

Ebből bármi lehet, sőt még az ellenkezője is...😀

Nem tartható fenn hosszú ideig, főleg így...de legyen szerencsétek.

Szinte szóról szóra ugyanez igaz ránk is a párommal. Viszont mi minden hétvégén találkoztunk engem helyezett előtérbe tehát rajta lehetett látni hogy akarja ezt velem. Egy hónapja a városomba költözött. Mi 9 hónapja vagyunk együtt.

Azt gondolom egy darabig biztosan lehet húzni de azért évekig nem feltétlen jó. Hiszen hol maradnak a közös élmények pillanatok?

24N