Szerintetek, ha egy férfi az élete szerelmének tart egy nőt, akkor miért nem tesz semmit, hogy újra együtt legyenek?

Engem középsuliból kiutáltak, majd kirúgtak, és így én is hasonló helyzetbe kerültem - lett köztünk 90 km távolság, ami persze nem sok, de... igazából jóban voltunk, de a csaj nem volt szerelmes belém.

Aztán persze volt tervem, hogy kicsit rendbe szedem az életem, aztán meglátogatom... Persze évek alatt volt barátnőm, de sosem tudtam elfelejteni, és talán ezért nem is működött a többi kapcsolatom.

"Nem tesz érte semmit." - Nem annyira könnyű :)

-Persze, el lehet menni meglátogatni, ígérni minden félét, szenvedni távkapcsolatban... nem működne.

-A másik lehetőség odaköltözni... venni egy lakást, és állást találni egy ismeretlen helyen (esetemben falun).

Én amolyan nagy túlélő vagyok, nem adtam fel, van tervem (rendezgetem az életem, építem a lakásom, intézem a vállalkozásom), de persze mindig minden közbejön, és megnehezíti a dolgokat, és közben megy az idő.

És persze akkor még a környezeted valamiféle őrült pszichopatának néz, hogy miért nem lépsz tovább, és össze akarnak hozni valami szerencsétlen csajjal :)