Lehet, hogy szerelmes vagyok, csak eddig nem vettem észre?

Lassan 10 éve ismerem a pasit, még szinte gyerekek voltunk mikor megismertük egymást. Akkor rajongtam érte és sokat ábrándoztam róla, de idővel beláttam, hogy ő semmi ilyesmit nem táplál irántam, nagyon mások vagyunk, így elengedtem ezt az egészet... Azóta sok év eltelt és az utóbbi 3-4 évben mondhatni barátok vagyunk, kb havonta 1x találkozunk, beszélgetünk, lelkizünk. Szoktunk nevetni rajta, hogy előtte mennyire zavarban tudok lenni, és nem tudni miért van ez... De tegnap fogalmazódott meg bennem konkrétan, hogy mikor találkozunk, próbálok "egyben maradni", mégis mikor meglátom, hevesebben ver a szívem, megremeg a kezem-lábam és úgy izgulok... Olyan leszek mellette, mint amilyen 10 éve voltam, kis voháncoló, esetlen tinilány, ő meg jót mosolyog ezen... mégis szeretek vele lenni, pedig nagyon szerencsétlennek érzem magam olyankor.

Egyébként ő számomra jó pasi, szerethető mindene, a lelki nyavajái is. Rajta kívül nem igazán van olyan ember, akit ilyen jól ismernék és mégis évek óta "szeretnék". Nincsenek felé elvárásaim, csak egyszerűen örülök ha néha találkozunk... Olyan furcsa ez.