Miert szeretek bele rendre a problémás, hátrányos helyzetű emberekbe?

Nem, nem humorizálok emberek!

Nem értem magamat, komolyan mondom, de engem kizárólag az ilyen férfiak tudnak csak megérinteni, megfogni: az egyik félárva, a másik súlyos drogfüggő, egy harmadik büntetett előéletű, vagy éppen mozgássérült, vagy épp más egészségügyi problémája van és még sorolhatnam. Sosem volt "normális életű" szerelmem, amiért egy kicsit furcsán is néznek rám a családban (persze elfogadni már elfogadják, mert szeretnek, csak feltenek...). Azt mondják, nagyon furcsa ízlésem van, de valami megmagyarázhatatlan. Aki esetleg sikeres, jól tanul, okos, gazdag, normális családi háttérrel rendelkezik, vagy csak szimplán "átlag" életet él, lehet akármennyire helyes, kedves, képtelen az érdeklődésemet felkelteni.

Nem mondom, hogy ez feltétlenül rossz lenne, de azt sem, hogy jó. Szimplán nem értem magamat, én egyetemre járok, teljesen normális családi környezetből vagyok, az összes nagyszülőm él, jó a kapcsolatom mindenkivel, nem vagyunk anyagilag sem nehéz helyzetben, jól tanulok, sikeres vagyok, amiota élek, vannak barátaim, járok szórakozni, tehát élek közösségi életet is... Nincs problémam, mégis, valamiért ilyen beállítottságú vagyok. Normális ez, vagy létezik erre bármi magyarázat?

22/L