Azért nincs nagyon motivációm semmihez, mert nincs, akit szerethetek?

ja, vagyunk így...

a legrosszabb az életben amikor azt nem kapod meg ami többet mindennél..

Nőnél is meg férfinál is rossz taktika, ha mástól várja, hogy rendbe tegye az életét (ez arra is érvényes, hogy egy társ nélkül nincsenek ambícióid).

Az önállóság és életképesség alap emberi tulajdonságok, nem másokra kell várni, hogy felélesszék őket benned.

te nagyon életképes 01:13!

abban mi életképtelen, hogy vegetálunk?

pont, hogy tartalékolod az erődet jobb időkre.

attól még nem iszod szét magad csak vagy és ennyi

kinek pörögjek, gyűjtsek ha önmagamat a kisujjamból is ellátom más meg rám sem köszön?

Nem azt mondom hogy sz@rd össze magad a nagy munkába, hanem azt hogy magadért élj, magadért legyenek céljaid, és ne úgy állj a dologhoz, hogy "hú majd ha egyszer hozzám csapódik egy másik homo sapiens sapiens akkor majd kezdek valamit magammal, hogy az illető tartson is valakinek". Vegetálgass el ahogy akarsz, kit érdekel, de manapság gusztustalanul elszaporodtak az olyanok, akik azt várják, hogy majd valaki más felkaparja őket a padlóról és célt ad az életüknek. Ez nem más dolga, hanem a sajátod, egyedül is egész emberi lény vagy, és ha te a vegetálgató életmódot érzed közel magadhoz, akkor áldásom rá, nincs ezzel semmi baj, amíg magadért választod ezt...

Nem tudom, hogy ez miért számít hatalmas extrának, azt meg pláne nem, hogy miért olyan hű-de-nagyon-sértő gondolat, de lelketek rajta, várjatok csak, hogy jöjjön a szőke herceg(nő) fehér lovon és tegyen titeket jobb emberré.

Nekem is megvan mindenem, ház, autó, jó állás, jó fizetés, na nem milliomos vagyok de azért megvan mindenem és jól megélek nem kell nélkülöznöm. De mégsem vagyok boldog mert egyedül sz**art nem érek ezzel.

És nincs mi miatt tenni nincs mi miatt hajtani, azért, hogy mikor hazamegyek otthon egyedül legyek és tv-zzek meg netezzek, vagy elmenjek esetleg edzeni valahová, vagy vásárolni....egyedül pocsék.