3 évig voltunk együtt a barátnőmmel kb 3 hete szakítottunk ő vígan el van nélkülem én viszont nagyon szenvedek mert szeretem őt mit tegyek?

Ezen én is átmentem, kb ugyanígy. És ugyanígy a kétségek maradtak, és a várakozás, hogy majd meggondolja magát, és jelentkezik. Ez nem történt meg. Van olyan, amikor szép dolog hűségesnek lenni és várni, és van amikor értelmetlen, mert nem viszonzott a kapcsolat.

Nekem két dolog tette rendbe a gondolataimat. Az egyik, ha úgy értékelem, hogy a részéről fellángolás volt, nem igazi mély szerelem. Nézz meg különböző párkapcsolati cikkeket, foglalkoznak ezzel a témával.... és az az oka, hogy pl amikor kiszeret egyik a másikból, akkor okkal lehet fellángolásra gyanakodni, akármennyire is működött a kapcsolat. De az elmúlás pont jelzi, hogy nem tudott elég mély lenni.

A másik dolog, hogy ő úgy látszik továbblépett, és nem akar tőled semmit. Ha "rájön", hogy mégis te voltál az igazi, az inkább gyanús. Az inkább az, hogy egyedül maradt, és még tőled is több szeretetet kapott, minthogy egyedül kelljen lennie.... viszont ez önzés, ebben a dologban te nem vagy szeretve, csak kihasználva. Viszont eddig meg nem érdekelte, hogy veled mi van, nem gondolt rád úgy, mint te rá.

Tudom miről beszélek... ilyenkor az ember egy fantomot kerget, de közben az áhitott személy teljesen más már, mint az emlékekben őrzött. Ilyenkor joggal érezheted magad becsapva, mert az ígéretek nem lettek betartva.

Ez úgy tűnik inkább dac. Szerintem ezzel csak bekeményíted magad, ami nekem pl nem jött be. Az lendített tovább, hogy megértettem, hogy amikor valaki nemet mond, az egy radikális lépés. A nem, az nemet jelent.... Ha fontos lennél, nem engedne el, hanem küzdene, és ragaszkodna. Ezt a nemet te is mondhattad volna, az is ugyanolyan rossz lenne.

Nála a labda, ha mégis meggondolná - de már eljátszotta a bizalmat, mert otthagyott, és nem érdekelte, hogy ez benned mit vált ki. Ebből látszik, hogy részéről közöny áll fenn.

Sajnálom. :( Jobb, ha át tudsz billenni az emlékeken, és megérted a valós állapotot. Sajnos nagyon kijózanítja az embert....

Szakításkor sokszor van ilyen, hogy az egyik fél már jóval hamarabb lezárta magában a dolgot és könnyebben viseli.

Sajnos most te szívtad meg, mert nem te akartad a szakítást, te szereted még mindig.

Erre nicnsen jó recept, ha nem sikerül megbeszélni és megoldani közösen, akkor muszáj leszel megküzdeni vele egyedül és túllépni.

Legyél sokat a barátaiddal és a családoddal, szervezzetek programokat, foglald le magad.

Kezdj bele új sportokba, hobbikba.

Így el fog menni az az idő, amikor vele lettél volna.

Idővel könnyebb lesz.

De persze én is próbálnám megmenteni a dolgot, ha ő is benne lenne.