Mit kezdjek magammal?

Szerelmes vagyok egy férfiba, de egyszerűen szánalmasan viselkedek előtte. Szánalmasan! Mint akinek idegrángása van, hülye mozdulatokat teszek a fejemmel, a kezemmel. Beszélni nem tudok, egyszerűen összeakad a nyelvem, nem tudom kimondani a "bonyolult" szavakat, dadogok, és olyan tapló száraz lesz rögtön a szám, hogy a beszéd önmagában is nehéz és kellemetlen. Ezen kívül egyszerűen képtelen vagyok a szemébe nézni, éget, perzsel, lehetetlen. Ezen kívül elfelejtek járni. Ormótlan, ostoba lépteim lesznek. Míg máskor csak simán közlekedek, a közelében koncentrálnom kell a járás folyamatára, hogy jobb láb, bal láb. Elgyengült térdekkel, fura mozdulattal lépdelek. Mintha gumiból lenne a térdem és a lábfejem. Ezen kívül eleve úgy felugrik a pulzusom, hogy lángvörös lesz az ábrázatom, megizzadok, szinte már rosszul leszek. És ha nem keltenék elég fogyatékos benyomást a beszédképtelenségtől, tovább rontja az állandó visszakérdezés, mivel a szapora szívverésem dübörög a sípoló fülemben, és rosszul hallok.

Dióhéjban ennyi lenne. És ez így megy egy hónapja. Már meguntam. Rettenetesen érzem magam emiatt minden alkalom után, hogy láttam a férfit. Mert egy újabb csalódás, kudarc, uralkodásképtelenség a reakcióm felett.

Elegem van.

Persze, nagyon örülnék ha ráébredne hogy szeret, elhívna randizni, udvarolna, de ezek mind csak lányregénybe illő képzelgések. Belefáradtam. A véres valóság az, hogy szánalmasan viselkedek a közelében, esélytelen hogy felfigyeljen rám. Az meg, hogy bevalljam neki mit érzek, hogy eldönthesse, megpróbáljuk-e együtt, kivitelezhetetlen. Sima helyzetben sem tudok viselkedni mellette, képtelenség egy ilyesfajta beszéd vele, fizikailag képtelen lennék. Elvékonyodott hangon nyekeregnék a földet nézve. Hát bocs, de nem égetem magam így. Felesleges és értelmetlen lenne.

Ilyenekre, hogy milyen lenne vele lenni, inkább nem is gondolok, csaja szívem fájna, mert mostanra kezdem belátni, ilyen sosem fog történni. Lehet jobb is, mert ha megcsókolna, tuti a mentő vinne el. :D He.

Na mindegy. Ez van. Nem tudok mit kezdeni ezzel. Ilyen hatással van rám, és megrekedtem ebben az állapotban. Kollégáról van szó. Eddig féltem, összejön valakivel, de most már mazochista vágyam hogy megtörténjen, általában kiábrándulok a kapcsolatosokból.