Sarokba szorítottak, mit tegyek? Annyira rossz ez a helyzet.

Nemrég kezdtem dolgozni egy új helyen a szülővárosomban. Ott az egyik kollégám egy nagyjából velem egyidős srác. Pár héttel azután hogy elkezdtem ottdolgozni, feltűnt hogy a többi munkatárs azon ügyeskedik hogy én minnél több időt tölthessek ezzel a fiúval. Ezt én sem bántam, szeretek vele dolgozni, jól kijövünk és jót lehet vele dumálni. Később párszor összefutottunk a városban is munkaidőn kívül, kávéztunk egy másik alkalommal pedig sütizni hívott.

A lényeg: távolról a családom is ismeri a srácot meg nyilván meséltem is róla. Kb 1 hónapja szabadult el a pokol, amikor az egyik pletykás munkatársunk szétkürtölte hogy a srác fülig szerelmes belém. Azóta a családomtól, ismerősöktől, munkatársaktól is csak azt hallom h miért nem jövök össze vele, annyira passzolunk, meg h X annyira rendes srác, sose bántana meg. Ami szép és jó csak egy bökkenő van: az én érzéseimmel senki se törődik. Mióta ez kiderült találkoztunk, mondhatni randiztunk 4 alkalommal. És az az igazság h bár jól érzem vele magam, én nem szeretem úgy őt, ahogy ő szeret engem. Annyira szégyellem magam emiatt, tuti nagyon megbántódik pedig muszáj neki megmondanom. De hogyan, és a többiekkel mi legyen? Miért raknak rám ekkora nyomást és miért bíztatnak fel egy jólelkű fiút alaptalanul? Hogy szabadulhatnék ki ebből a helyzetből?