Az ugye nagyon taszító tud lenni, ha egy férfi visszautasítás után sem tud felejteni?

Szia! Igen elég kellemetlen. én is ebben a helyzetben vagyok, nőként. egy férfi kollegám, aki egyébként nős, de ez most mindegy, teljesen belém habarodott. én közöltem vele, hogy ezt felejtse el, mert egyrészt én nem is vonzódom hozzá, másrészt meg ugye kollegák vagyunk és nős. De a legfőbb hogy nekem nem tetszik. És nagyon nyomult, most meg csak epekedve néz, meg kedveskedik néha, de az idő legnagyobb érzésben semmit sem csinál, de nagyon elvörösödik ha bármilyen kontaktusba kell lépni velem.

Nem taszító, de kerülendő...

ja és azt elfelejtettem írni ami a lényeg az egészben: hogy engem még mindig nagyon idegesít, hogy tudom, hogy utánam epekedik, túlzottan kedves, és az elvörösödésétől meg kifejezetten rosszul vagyok...de tudom, hogy nem tehet róla, de valahogy nagyon idegesít. és az is, ha bókol, az meg felrobbantja a fejem.

Taszítónak nem mondanám... kínosnak az (főleg, mert a lány tehetetlen), de hát arról nem tehet a férfi, hogy neki még mindig bejön a nő. Nem fog egy csapásra elkezdeni nem tetszeni neki a nő egy visszautasítás után.