Van esély arra hogy kibéküljünk?

A párom 25 éves, én pedig 20 leszek nem sokára. 4 éve vagyunk együtt.

A szakítás oka az volt,-mivel mostanában kicsivel több volt köztünk a konfliktus minden jelentéktelen kis dolgon,-így azt javasoltam hogy talán az összeköltözés még várhat, gondolva arra is hogy így már nem olyan biztos hogy a szüleim tovább tolerálnák az ötletet. Ő már önálló és egyedül él, viszont ameddig én nem vagyok anyagilag független , nem tervezek oda menni. Nem akarom eltartson. Ez a dolog pedig nem jól sült el, az ultimátum végével pedig itt hagyott...

Tegnap este átjött hogy talán dűlőre jutunk, beszélgessünk picit,azonban egy szót nem tudtunk kinyögni egymásnak. Vacsora után egy gyors zuhany és lefekvés. (Nem fürödhettem vele... és inkább nyomorgott ilyen kanapészerű vackon mint hogy velem aludjon, de arról még a lába is lelóg...) Amikor elaludt én oda akartam bújni hozzá de elküldött. Nem érdekelte hogy pityergek utána,holott fent volt mert fújtatott...

Reggel amikor megszólalt az ébresztője én fel sem akartam kelni. Hallottam ahogy öltözik. Befordultam a fal felé aztán gondoltam majd elmegy,ismeri a járást,-akkor hajolt be és adott egy puszit a hajamra,mikor pedig odanéztem a homlokomra. Én a száját elkezdtem puszilgatni,az első csóknál nem is ellenketett a másodiknál már húzódott el.

Azt mondta majd valamikor találkozunk. Ki se kísértem. (Mennie kellett)

Nem menthető ez már ugye?