Lányok, nők! Volt már valakivel olyan, hogy türelmesen várt egy bizonyos fiúra, hittetek benne, és végül megérte és összejöttetek?

Ez teljesen két esélyes téma, és attól, hogy van akinek ez bejött még nem jelenti azt, hogy neked be fog jönni és ez fordítva is így van, ha valakinek ez nem jött be attól még neked bejöhet. Én sajnos az utóbbi esethez tartozom. úgy ismerkedtem össze a pasival, hogy nem volt túl az exén akkor persze nem akart semmi komolyat és úgy éreztem nekem is megfelel ez így mert én is akkor estem át egy szakításon viszont én hamarabb túl lettem rajta mint ő és egyre jobban reménykedtem benne, hogy idővel majd ő is túl lép és végre rendesen együtt lehetünk számomra sajnos ez nem végződött jól, de azért remélem neked összejön :)

Én nagyon sok évig vártam egy férfira, és bár összejöttünk, nem érte meg, mert eszében sem volt eljönni a nem működő házasságából. Hiába voltunk tökéletes pár tizenévig, az nem számított végül neki.

Nem ámítalak,én mindig ráb...sztam a jó szívemre,meg a türelmemre.Régebben állhatatos voltam,ma màr azt mondom,hogy ami nem lehet az enyém,azt elengedem.Csodálom,szeretem,de nem kavarok bele az életébe az illetőnek.Minél inkább hagyom a dolgot,annál több esemény mutatja meg az életemben,nekem való-e az,akire titkon vágyom.Most is nagyon tetszik valaki,akivel nem lehetne köztünk semmi,és ahogy tudatosan kerülöm,ő annál inkább kifejezi,hogy hiányzom azért a hétköznapjaiból.Szóval ha kell,távolodj kicsit,akkor derül ki sok minden...s maradj mindig a realitás talaján.