Lányok, hölgyek! Van olyan múltbéli szerelmetek, akiről úgy gondoljátok, hogy ő az igazi, akit nem tudtok elfelejteni?

Nem, ha lezárok egy kapcsolatot, akkor, azt okkal teszem.

Az más kérdés, hogy hogyan gondolok rájuk vissza.

De én ebben nem hiszek, ha számomra ő lenne az igazi és fordítva, akkor együtt lennénk és nem külön.

Addig meg nem kezdek új kapcsolatot, amíg a régit le nem zártam. Minek kínozzam magam vagy hülyítsem az új párom? Nincs értelme.

Az elsőről lerí a tapasztalatlanság. Még hogy nem kezdesz bele egy másik kapcsolatba addig, amíg az előtte lévőt le nem zárod. Lezárni egy kapcsolatot számtalan módon lelehet. Akár úgy is, hogy többet nem keresett téged, vagy elhunyt egy betegségben, szóval valamilyen okból kifolyólag a maga hirtelenségével kitépte magát az életedből és nem tudod megbeszélni vele vagy felvenni vele semmilyen módon a kapcsolatot már. Ekkor akár hosszú évekig, de az is lehet hogy örökké megmarad benned, mert nem tudod lezárni. Idővel enyhül, már nem jut eszedbe minden nap, már talán nem is aggódsz érte, hogy mi lehet vele, de teljesen csak nagyon nehezen törlődik. Bár szerintem vannak esetek, amik örökre benned fog élni, pont a lezáratlansága miatt.

Nos ez esetben akkor téged arra predesztinált az élet, hogy maradj egyedül? Nagyszerű gondolat.

Én hiszek abban, hogy egyszerre több embert is lehet nagyon nagyon szeretni. Ráadásul teljesen más értékek miatt.

A következő tapasztalanság. Rengeteg ember nem azért szakít, mert nem szeretik egymást mindennél jobban, hanem azért, mert nem bírnak együtt élni. Egyszerűen megfojtják egymást a szeretetükkel vagy egyes tulajdonságaikkal. Imádják egymást, de valahogy mégis képtelenek együtt rezegni. Ez rohadt fájdalmas. Kimondani meg aztán pláne. Természetesen ez a kapcsolat is örök tábort fog verni a lelkedben.

És bár válaszoltam a kérdezőnek is, de ha nem volna elég. Én hiszek abban, hogy több igazi is van. Sőt, nagyon sok! Élethelyzet, beállítódás, érettség, adott szükségletek, minden folyamatosan változik... Ezzel együtt pedig az "igazi" személye is változik. Lehetetlen mindenben egyformának lenni és egyformán is fejlődni az élet múlásával. Ilyen nem létezik.

Viszont az létezik és szerintem meglehetősen gyakori is, hogy sok évvel később újra egymásra talál két ember. Nem egy 40+ os ismerősöm van, aki a kamasz szerelmével, vagy épp a gyereke apjával/anyjával jött össze úgy, hogy nem látták egymást sok sok évig. Nyilván náluk is valami összeférhetetlenségről volt szó, amit az adott élethelyzetük generált.

Nincs!

Utólag vissza gondolva badarság volt azt gondolni, hogy ő(k) az igazi....

Oka van, hogy miért lett vége és nem mennék vissza egyikhez se!

http://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__szerel..

Ezt ma hanyszor akarod meg megkerdezni?