Hogy kérjek tőle bocsánatot, miután úgy viselkedtem, mint egy utolsó k. va? Fiúk, ti ezek után mit szólnátok?

Sosem volt senkim a srác előtt, de őt szerettem... Pedig nem volt olyan, mint akik előtte tetszettek nekem, szóval nem volt 10/10-es, vagy egy bulikirály, aki népszerű. Sőt, rengetegen utálták. De mégis imádtam vele lenni, mindenben az első volt nekem, annak ellenére, hogy sosem voltunk kimondottan együtt. Tudtam, hogy ő a lányokat általában kihasználja csak (be is ismerte, hogy én voltam az egyetlen lány, akivel egy éjszakánál többet töltött együtt) és aztán bekövetkezett az, amitől féltem. Lekoptatott.

Én pedig rá pár napra összejöttem egy idősebb férfival (30 éves) , aki külsőre nagyon jól néz ki, van stílusa is, szóval tökéletes volt arra, hogy megmutathassam mindenkinek, mennyire "boldog" is vagyok. Közben megtudtam, hogy a srác csak a kötöttségektől ijedt meg, és hogy hirtelen túl komoly lett neki az egész. De haragudtam rá, ezért mikor utoljára beszéltünk (december elején), a fejéhez vágtam, hogy ő a legundorítóbb ember a földön, és megérdemli azt, hogy szinte senki nem szereti és hogy örülök, hogy én megszabadultam tőle és esélyt kaptam az igazi boldogságra. Pedig nem vagyok boldog.

A párkapcsolatom egy jól felépített hazugság. Az Instagram és a Snapchat azt mutatja, hogy mindig szórakozok, ide-oda megyünk a barátommal és mennyire szeretem, de ez nem így van. Megőrülök az ajándékaitól, alig tudok vele valamiről beszélgetni, nem tud megnevettetni, nem tudok vele úgy hülyéskedni, mint a sráccal.

És én nem őt szeretem... Hanem a srácot. De hetek óta még csak nem is találkoztunk, ma írtam az egyik haverjának és ő azt mondta, hogy nem igazán találkozott vele ő sem mostanában és szerinte inkább hagyjam, ne rúgjak bele még egyet. De neki nem mondtam, mit szeretnék. Mert megakarom vele ezt beszélni és nekem nem kell egy romantikázós, teljesen komoly kapcsolat, én csak vele akarok lenni. Vagy szerintetek ez esélytelen már?

18/L (Ő 21 éves)