Házas nők, voltak ilyen kételyeitek?

Nem hiszek az igaziban, a nagy őben, és a szőke hercegben fehér lovon.

Felnőtt nő vagyok, aki a fejét használja gondolkodásra, a szívével meg érez.

Azért a férjem lett a férjem, mert minden vele töltött napot élvezek, és így akarom leélni életem hátralévő részét is. Na jó, annyi változás jöhet, hogy még többen leszünk egy-két babával. :)

Ha nem érezném jól magam vele a "szürke hétköznapok" alatt, nem megyek hozzá, mert egy karikától az ujjamon semmi nem lesz egyből tündérmese.

Más jobb lenne? Ez érdekes gondolat, mert lehet, hogy van nála jobb. De hahó, nálam is van jobb, szebb fiatalabb, és mégsem őket választotta, hanem engem.

Ha a más jobb alatt konkrét személyt értesz, akkor pedig hagyd a fenébe az esküvőt, felesleges pénzkidobás, a válás is alsó hangon 50 ezer, inkább tegyétek félre a pénzt, és kezdjetek belőle új életet. De külön!

Igen. A férjem elott lévő kapcsolatokban volt ilyen. 2 évig voltunk egyutt, es valamiért iszonyatosan vartam, h tortenjen meg az eljegyzes. Aztan belepve a 2. evbe meg is tortent.

Nagyon fura volt, mert masnap munka kozben azon go dolkodtam, h nem valtozott semmi, nen vagyok boldogabb.

Rajottem, h alapbol ellaposodott a kapcsatunk es az eljegyzestol vartam a nagy lendulest, ami megsem jott el.

Augusztusban volt az eljegyzes, oktoberben mar nem voltunk egyutt. November vegen jottunk ossze a ferjemmel ( korabban ismertuk egymast, addig eljarkaltunk bulizni, teazni, setalni, de hivatalosan nov vegen mondtuk ki, h probaljuk meg).

Vele nem sietettem semmit megis nagyjabol kov ev kozepen megvolt az eljegyzes majd osszel az eskuvo. Vele egy percig sem voltak ketsegeim, h nem jo helyen vagyok, nem jo ember mellett vagy ilyesmi.

A leírtak alapján gondolj bele, h nem hasonló áll nálad is a háttérben.

Ha nem érzed, amit kell, csak azert ne menj hozza, mert megvolt az eljegyzés es mindenki boldognak látott.

Én pont ugy érzek mint te. Évekig együtt éltünk aztán össze is házasodtunk,mert amugy is külföldi munka miatt igy több pénzünk van. Nagyon megbizható a párom soha nem csalt meg és tudom h jó apa lenne,ha lenne gyerekünk. Én mégis félek mert már nagyon akar gyereket,de én még az esküvői ruhát sem boldogan próbáltam fel.

Tudom h mellette nem kell félnem soha, meghalna értem,meg bármi, de legtöbbször haverokkal, társaságban szeret lenni,én meg csak kettesben szeretnék lenni és így picit rossz.. Nem tudom mi lesz. Egyenlőre csak úgy vagyunk. Néha részegen szokta mondani h szakítsunk,de amúgy kitart mellettem.