Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szemétség volt annak idején "elvennem" tőle a vőlegényét?
Volt egy párom évekkel ezelőtt, még egyetemen ismertem meg. Neki akkor volt egy menyasszonya, már az esküvőt tervezték. A sráccal nagyon jól kijöttünk, sokat beszélgettünk, míg egyszer csak elém állt, hogy szakított a menyasszonyával miattam és legyünk együtt. Addigra már nem volt közömbös számomra, szóval igent mondtam. A lányt nagyon-nagyon megviselte. Mi 2,5 évig voltunk együtt, nagy szerelem volt, de a vége mégiscsak az lett, hogy külön váltak az útjaink, jelenleg már házasságban élek életem tényleg nagy szerelmével.
A lánnyal sokszor összefutok, egy városban lakunk. Azóta már 6 év eltelt de mégis teljesen maga alatt van még mindig. Nagyon dühösen szokott rám pillantani. Ismerősöktől is visszahallom, hogy még mindig nem tette túl magát a történteken. Ahányszor látom, mindig elkap a lelkiismeret furdalás, de ha logikusan belegondolok, nem én tehetek az ő nyomoráról, nem kéne így éreznem. Szerintetek én tehetek róla? Mit tehetnék érte?
Magára és párjára kéne csúnyán tekinteni.
Ha alkalmasak lettek volna.. akármelyikük egy normális kapcsolatra, nem szakít csajjal.
Szerintem jogos a lelkiismeret furdalásod.
Én hasonló helyzetben nemet mondtam.
Bizonyára mással lépett utána félre a nagy szerelmem, mégis egyenes gerinccel tudok sétálni az utcán és könnyen nézek a tükörbe.
Magamtól lett volna hányingerem ha engedek a kísértésnek.
Valamint nem jósol semmi jót összejönni egy olyan férfival aki örök hűséget készült fogadni és az első szembejövő szimpatikus lány miatt meggondolja magát.
Ilyen férfival nem lehet komolyan tervezni. Ezt az ostobák is sejthetik. Innentől kezdve teljesen feleslegesen mentél bele a kapcsolatba.
A lánytól meg mégis milyen jogon várod el hogy mosolyogjon rád ezek után? Te még meg is köszönnéd fordított helyzetben? Ugye hogy nem.
Lehet jobban járt így hogy hamarabb kiderült hogy a pasi egy hazug nyomorék, de attól még neki ez fájhatott. Miért vitatod el tőle a csalódás és a fájdalom jogát?
Élete végéig is fájhat neki ez a dolog. Neked csak egy kapcsolat volt de ő elhitte hogy ez örökké fog tartani.
Az empátia ma már szuperképességnek számít, hogy ennyire nem megy senkinek?
Nem csalta meg.
Hazugnak sem mondanám, mert egy darabig komolyan gondolta vele, aztán lassan kihűlt. Az ember pedig nem egy gép, és a világ sem fekete-fehér. Én is voltam hasonló helyzetben, pontosan tudom, hogy milyen ez.
Nem magam miatt tettem fel a kérdést, inkább miatta. Hogy hozzám hogy viszonyul az hidegen hagy, engem inkább az zavar amilyen állapotban van azóta is. Szerintem ez már nem normális és baromira sajnálom érte. Egy darabig helye van a fájdalomnak, de ez már túl sok idő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!