Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Valljak vagy várjak még vele?
(kicsit hosszú lesz, elnézést)
Jó pár hónapja viszonyom volt egy férfivel, akivel látásból régebb óta is ismertük egymást. Nekem már régebben is nagyon tetszett, így nagyon megörültem, amikor elkezdett nekem udvarolni, ám tudván, hogy mennyire mániákus tudok lenni a szerelemben nem akartam, hogy hozzá is komolyabb érzelmek kezdjenek el fűzni. Ez természetesen nem sikerült, viszont eme igyekezetemnek hála sikeresen otthagyattam magamat vele.
Eleinte ezzel nem volt semmi bajom, sőt még valamennyire elégedett is voltam, hogy megvédtem magamat az újabb szerelmi csalódástól, de ahogy teltek a napok elkezdett egyre jobban hiányozni... És szépen lassan rájöttem, hogy beleszerettem. Elkezdtem neki az interneten keresztül írogatni (különféle semleges témákról), ő eléggé röviden, de válaszolgatott nekem. Néhány nap elteltével egy közös barátunk elkezdett nálam érdeklődni, hogy én mit is akarok ettől a férfitől. Kiderült, hogy Ő nagyon sokat mesélt rólam ennek a barátunknak, és hogy még mindig együtt szeretne velem lenni.
Gondoltam, megvárom akkor, hogy lépjen felém újra. De Ő nem lépett semmit se. Neten keresztül még mindig beszélgettünk, de legtöbbször én hoztam fel témákat. És vártam... vártam, hogy végre közölje velem is, hogy kedvel engem.
Szépen lassan teltek a hónapok, és mivel nem lakunk olyan messze egymástól, így nagy ritkán összefutottunk az utcán, rendezvényeken, de olyankor is egy-két szónál nem beszéltünk többet. Nem úgy nézett ki, hogy bármit is akarna tőlem. Újra csak ismerősökké minősültünk vissza.
Aztán megtudtam - szintén egy közös barátunk révén -, hogy összejövőben van neki egy nagyon csinos, kedves nővel.
Kétségbe estem, és csak akkor esett le, hogy nekem kellett volna lépnem, sokkal előbb. Megpróbáltam vele egy találkozót lebeszélni, de ő a kevés szabadidejére hivatkozva lemondta.
Pár nappal később közölte velem, hogy barátnője van (nem csak, így minden előzmény nélkül, hanem kvázi én kérdeztem rá).
Azóta nem beszéltem vele, sem szóban, sem írásban. Teljesen kiborultam, jelenleg ott tartok, hogy bármit megtennék, csak vele lehessek.
Tudom, hogy úgy lenne korrekt, hogy békén hagyom őket, de a nőről tudom, hogy csak szórakozik vele (kicsit utána nyomoztam pár dolognak a nővel kapcsolatban). Ráadásul nem bírom elviselni, hogy mással látom…
Arra gondoltam, hogy megpróbálhatnék szerelmet vallani Neki, de nem tudom, hogy mennyire érné meg… Elvégre most egy friss kapcsolata van. Viszont, van egy pár olyan dolog, amik arra buzdítanak, hogy tegyem meg; még nincsenek egy hónapja se együtt, de már most volt köztük jó pár mosolyszünetes nap, ráadásul még mindig ugyanúgy figyel, bámul engem, mint régebben. Plusz nemrég (már megint) az egyik barátunk visszamondta nekem, hogy érdeklődött nála a hogylétem felől.
Érdemes lenne neki vallanom, vagy inkább várjam meg míg szakít a jelenlegi párjával?
24/N (Ő 27/F és a jelenlegi párja 34/N, ha ezek számítanak valamit….)
"Kétségbe estem, és csak akkor esett le, hogy nekem kellett volna lépnem"
Írtál neki, nem? Csak ímmel-ámmal válaszolgatott neked. Ha komolyan gondolta volna veled, akkor nem így történt volna.
Szerelmet csak akkor vallj neki, ha nevetségessé akarod magad tenni.
Legjobb, ha elfelejted.
Sajnos nem fiktív történet.... Elfelejteni semmiképp se fogom. Ha kell várok rá.
Az egyedüli dilemmát az okozza, hogy nem tudom, hogy érdemes lenne-e úgy vallanom neki, hogy még párkapcsolatban van.
Csak kínos helyzetbe hoznád magad, reménykednél abban a válaszban, hogy majd azt mondja igen veled szeretne lenni téged szeret te vagy a mindene.....de nem ezt a választ kapnád.
És nagyon nagyon elkeserednél, jobban mint amennyire most vagy. Ez a hajó elúszott babám.
Neked nincs senkid és neki sem volt ha veled akarna lenni veled lenne. De ő a másik nővel van.
Igen igen igen, tudom mennyire nehéz, hogy akit szeretsz akivel együtt szeretnél élni akit minden nap magad mellett szeretnél érezni az nem veled van és tudod valahol, hogy nem is lesz.
Ennek annyi, k**úrvanagy szívás, de ő nem téged akar.
Szerintem te jól érezted az elején, ahogy írtad, valószínűleg te voltál a kezdeményező az aktívabb fél, hanem a kedves közvetítő barát, ha nem "ültet bogarat a füledbe" akkor képes lettél volna a saját benyomásodra hallgatni.
Ettől kezdtél el bizakodóbbá válni. Hát figyelj, én tényleg úgy látom, hogy nincs értelme ezt erőltetni semmiképp, most már ne fedd fel az érzéseidet, mert neki új párja van és nem hiszem, hogy változtatna a dolgokon.
Ha nagyon akart volna valamit tőled, megtehette volna, volt rá ideje, mindketten függetlenek voltatok. De hát annyira nyilván nem akart...
Sajnálom, próbáld meg túltenni valahogy magad a történteken!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!