Egy férfi, ha barátkozni akar egy nővel, akkor mindig azért teszi, mert tetszik neki a nő? Vagy tényleg csak haverkodni akar?

ahány ember, annyi féle. vannak, akik tényleg csak barátkoznak. van aki tényleg csak barátkozni akar, aztán jön rá, hogy többet is akar barátságnál. olyanok is vannak, akik mást akarnának, de azt hiszik, hogy a barátkozáson keresztül könnyebben elérhetik azt a mást is (általában nem, mert barát zónába kerülnek és nem tudnak kikerülni onnan). nagyon sokan vannak olyanok is, akik eleve képtelenek ellentétes neművel barátkozni, úgyhogy az ő fejükben valószínűleg meg sem fordul, hogy barátkozni akarjanak. hogy melyik mennyire gyakori és hogy a te eseted melyik, az meg rejtély.

szerintem is az a legcélravezetőbb, ha megpróbálod tisztázni az illetővel, hogy ez most micsoda, mik a szándékai, te mit szeretnél, mit nem szeretnél. aztán vagy tisztázódnak a dolgok, vagy csak mégjobban összekuszálódnak.

viszont ha te nem akarsz bartáságnál többet, akkor azt nem árt finoman és udvariasan közölni, mert nekem már volt, hogy ez rosszul sült el és sértődés lett belőle. sőt már az is kellemetlen lehet, hogy azt feltételezed a másikról, hogy mást akarna, pedig nem is.

egyébként szerintem nem érdemes előre kikötni, hogy két ember ismerkedéséből mi lehet, vagy mi nem lehet. amíg jól érzitek magatokat együtt, addig élvezzétek, ha már nem élvezitek egymás társaságát, akkor javítsatok rajta, vagy vessetek véget neki. aztán, ha menet közben kialakulnak érzelmek is, akkor több lesz barátságnál, ha nem alakul ki semmi több, akkor csak barátság lesz, ha meg még a barátság se működik, akkor még annyi sem lesz. szerintem kár mindenféle elvárásokkal tönkretenni egy ismeretség alakulását...

velem előfordult már az is, hogy valakivel szellemileg, érzelmileg, intellektuálisan, sehogy nem illettünk össze, már szinte taszított, képtelen lettem volna vele bármit elképzelni, mégis iszonyatosan vonzott fizikailag, szabályosan begerjedtem tőle.

az is előfordult velem, hogy valakitől évekig nem akartam semmit, eszembe se jutott partnerként, vagy akár csak esélyesként gondolni rá, aztán egyszercsak ez megváltozott és totál belezúgtam, másra gondolni se tudtam.

viszont sajnos az is előfordult már, hogy valakivel intellektuálisan, értelmileg, ízlésben nagyon összeillettünk volna, tök jól működhetett volna a dolog, ő is akarta volna, én mégsem éreztem iránta semmit és nem is alakult ki, hiába adtunk időt a dolognak.

szóval ezeket nem lehet kiszámítani.