Így jöttem össze a párommal, szerintetek gonosz egy történet? Akarva-akaratlan összetörtem egy szívet.20/N

Ez már úgy háromnegyed éve történt, azóta is együtt vagyunk természetesen.

Mi még összejövetel előtt úgy egy évvel ismerkedtünk meg, nagyon jóban lettünk azon nyomban. Azonban én akkor még nagyon nem akartam kapcsolatot, nem véletlenül. Maradjunk annyiban, megvolt rá az okom.

Többször is sugalltam neki, hogy nekem biztosan nem lesz kapcsolatom egy darabig, ezért nem is próbálkozott be soha; annak ellenére, hogy nagyon egy hullámhosszon voltunk.

Aztán teltek-múltak a hónapok, és kezdett belemelegedni egy ismerkedésbe egy lánnyal. Vele örültem, őszintén.

Aztán a lány ahogy kezdett belelátni, hogy mi mennyire illünk össze az ő krapekjával, meg hogy milyen a viszonyunk természete, iszonyatosan féltékenység kerítette hatalmába. Nem véletlenül, valljuk be. Jogos volt a féltékenység részéről, amit az idő igazolt...

Szóval kérte a lány a szóban forgó fiút, hogy valami módon korlátozza a közte és köztem lévő viszonyt, mert ez nagyon zavaró neki. Aláírom, igaza volt kérésével. Nem tervezhetett komoly kapcsolatot vele, amíg túlságosan a képben voltam.

Emberünk is igazat adott újdonsült barátnőjének, és valóban csökkentett módra váltott velem.

A lány azonban megmaradt féltékenynek, és egy szép napon közölte, hogy sürgősen, és a legteljesebb mértékben kopjak le a hapekjáról, mert ő most már az övé, és soha nem is volt az enyém. Közölte hogy esélyem sincs belerondítani a kapcsolatukba, meg hogy ő nagyon szereti a srácot, én meg csak hülyítem. (A vádat visszautasítom, nem hülyítettem, egyszerűen nem akartam kapcsolatot, és ő ennek ellenére szívesen barátkozott velem.)

A szövege nyomán egy elnyomott, gyenge féltékenység a felszínre bukott. Elgondolkodtam, és rájöttem, nem akarom a srácot elveszíteni, mi több, készen álok kapcsolatra, méghozzá vele.

Pár napra rá volt esedékes egy esemény ahová mentünk mindhárman. Egy találkozó, ahová a srác elhozta az új barátnőjét bemutatni mindenkinek.

Nos, a találkozóról a lány már szingliként távozott, én meg kapcsolatban lévő emberként...

Röviden tömören, egyáltalán nem esett nehezemre alig pár óra leforgása alatt "lecsapni a lány kezéről" a páromat.

Iszonyatosan boldog voltam, de sajnáltam a lányt, aki nyomorultul érezte magát. Labdába se tudott rúgni mellettem, pedig nagyon szerelmes volt a páromba.