Idősebb pasik, fiatal csajok. Mit szóltok hozzá lányok?

Azért ne fogjunk mindent az apakomplexusra!

Én is idősebb férfire vágyom 21 éves létemre, de csakis azért, mert a korombeli kis pávafiúkat rühellem egytől egyig. Ők anyuci apuci pénzén folyton szórakoznak, holtrészegre isszák magukat, villognak a Pull and Bear-es menő cuccaikkal és iPhone-ukkal. És még semmit nem pakoltak le az asztalra.

Én minimum annyit várok el a partneremtől, amit én is megvalósitottam eddig. Nem többet nem kevesebbet. Tudjon szeretni, legyen hűséges, ezermester, férfias vonásokkal. Legyen munkája, tudjon gondoskodni önmagáról, ne szórja két kézzel a pénzt, tudjon megtakaritani. Legyen családcentrikus, szeresse a gyerekekt, szeressen majd családot alapitani.

Én csakis ezért vágyom egy idősebb férfira, hiszen csak az érett férfiak gondolkoznak már igy.

Engem valamiért mindig az idősebb pasik érdekeltek. Ami még furább, hogy pl utcán kb csak a 40+ pasik néznek meg, meg ilyenek...

17/L

nekem a 20 év már vállalhatatlan (jelenleg legalábbis).

Én 20 vagyok, párom 26. Már ettől is féltem, de szerencsére jól sült el a dolog. Szerintem hiába vagytok egy hullámhosszon, előbb-utóbb ki fog bukni valami baj, probléma. Pl. ha neked még nincs gyereked, de akkarsz, ő pedig még fiatal hozzá (legtöbb lány ebben a korban legalábbis szerintem, így gondolja). Ha pedig 10 év múlva szeretne, nem biztos, hogy te meg tudnád adni neki. Abba ne is gondoljunk bele, hogy te 70 leszel, mikor a gyereked érettségizik.

Futó kalandnak esetleg jó lenne, de hosszabb távon nem igazán hiszem. L

Soha

21/L

Hát... sztem ritka az az eset, amikor tényleg működik hosszútávon. Annak meg nyilván jó, aki csak rövidtávon, dugásra akarja felhasználni a leányzót. Sajnos a környezetemben azt látom, hogy ezeknek a kapcsolatoknak nincs jövője. Miért?

Az esetek többségében az a 40-es, aki 20 éves leánykákra hajt, az azért teszi ezt, mert vagy csak dugogatni akarja, és ahhoz jobb a friss hús, vagy érzelmileg totál éretlen a korához képest. Abban az esetben történik az, hogy öregednek együtt 10 évet, és vagy az akkorra már megérett nő hagyja ott az óriásbébi üzemmódba került párját, vagy a pasas nyafog, hogy jaj, a 10 évvel ezelőtt megismert vidám, gondtalan kis csajszikám bizony már nem olyan vidám és gondtalan (talán mert bekerült a munakerő-piacra és több felelőssége van) és már bizony megszól engem azért, ha nem veszem a dolgaimat elég komolyan, ezért megy és keres magának egy újabb tinit.

Ha meg tényleg komolyak az érzelmek, akkor is sok buktató van. Egyik ismerősöméknél az történt, hogy 60évesen kapott a pasas egy szívinfarktust, a 30éves felesége meg megijedt, hogy te jó ég, neki kell majd gondoznia, a közös gyereküknek napi szinten hogy kell majd látnia az apját (meg neki is), ezért inkább elvált. De az se kellemes, amikor apuka feldobja a pacskert azelőtt, hogy a gyereke a saját lábára tudna állni. Manapság már nem élnek 100 évig az emberek... és tegyük fel, összejön egy 20éves és egy 40éves ember, legyen 7-8 év, mire a nő úgy érzi, kész a gyerekvállalásra, akkor még próbálkoznak egy ideig... ha esetleg van rák a családi kórtörténetben, simán megeshet, hogy még a gyereke végzős ballagását sem tudja megérni a családfő... és akkor hogy biztosítsák a gyereknek a biztos alapot, amivel továbbindulhat az életben... amikor pont akkor veszíti el az apját, amikor a leginkább szükség van rá. Ha szerencsésebbek, akkor "csak" az unoka nem tudja megismerni a nagyapját...