Miért van az, hogy mindig az kell aki nem érdemli meg?

9-es.

Jesszus! Az csillám..láma amúgy.

Nem vagyok romantikus meg bőgős alkat amúgy, de a nők jobban ki tudják magukat fejezni. Te jöttél zavarba a leírástól, nyilván tudod miről írok. A tudat maga is gáz neked hogy kiváltott belőled valamit, erre gyors reagálni kellett a nők meg a f..lámák közötti kapcsolat emlegetésevel. Akik nyilván bőgnek folyton.

12-es.

igen, el tudom képzelni hogy van ilyen, de nálam nem ez van. Kiegyensúlyozott, teljes család, majomszerető szülők.

soha senkivel nem volt így még, inkább a másik tepert mindig.

11-es

Értem mit akarsz mondani, és másoknál teljesen világosan látom mikor van ez a szituáció.

Mondom, nekem olyan gyerekkorom volt ami "tankönyvi ideális" a tág családban is szerető, őszinte légkör, annyi törődést kaptunk amit félek én majd nem tudok megadni a gyerekeimnek, mert nekem 33 éves fejjel is tökéleetsnek tűnik az amit mi kaptunk, akkor is ha már gyerekként is pontosan láttam, hoyg emberből vannak a szülők, nagyszülők, nem istenítettem őket, de még most , ennyi év után sem érzek smemiféle tüskét sem magamban irántuk, vagy neheztelést, csak hálát és szeretetet.

Azt gondolom a másiknál, a férfinél akiről szó van, ott lehet valami probléma a családban. Az az igazság , hogy nagyon is van vonzalom, én érzem hogy viszonzottak az érzelmeim, de a kapcsolat bonyolult. Nagyon sok akadálya van hoyg kiteljesedjen, sokat kell harcolni magunkkal, és ha ez így folytatódik a környezetünkkel is. Alapjaiban változna meg az életünk ha teljes erőbedobással csinálnánk, a lakóhelyünk, munkahely, kb a feje tetejére állna a világ. Ehhez először magunkat kéne legyőzni és a belénk ivódott gátakat áttörni, kényelmi-védelmi gátakat átszakítani. Akkor si ha szeertjük egymást. Úgy érzem ez olyankor van, hogy tojik rám, mikor az előző szinthez képest mélyül a kapcsolat.

Olyankor ellök, van hogy én is hidegebb vagyok. Próbáljuk a mindennapokat élni, átlépni a dolgokon, ignorálni a másikat. Aztán mikor valamelyikünk jelentkezik, még mélyebbek az érzelmek. Ördögi kör.

Toporgunk a komfortzónánkon belül mint a szarós tyúk. Vagy előre kell lépni, vagy határozottan megszakítani a kapcsolatot.

Arra gondoltam hátha kapok itt valami kijózanítót vagy tippet hogy hoyg lehet túllendülni a kezdeteken , mikor eldöntjük hogy akkor nem várunka másikra, elég a szeszélyekből, totojázásból, akkor én döntök, és viszlát! Szóval itt kéne lenni...

15-ös

Nem erről van szó, ennél kicsit bonyolultabb.