Van még, aki érett felnőttfejjel jött rá, hogy nagyon is erősen leghatározoak a tinédzserkori szerelmi, párkapcsolati, másik nemmel valo tapasztalaatok, élmények?

Igen, én is éreztem már így, de ez az élet vele járója, a korábbi élmények meghatározóak lehetnek életünk későbbi alakulására, párkapcsolati tapasztalok befolyásolhatják a későbbi szerelmi életünket is.

Ha mondjuk megégetem magam a tűzzel, nem nyúlok bele ismét, valahogy ilyen lehet kihatása lehet ránk a múltban szerzett dolgoknak is.

Én nem voltam túl népszerű, se a lányoknál, se úgy általában, ennek két oka volt: nem néztem ki jól, és nem igazán vettem a lapot, tehát más emberek érzéseiben, ki nem mondott szándékaiban kevésbé olvastam sikeresen, mint ma. Szegények is voltunk, szinte semmi jó dolgot nem engedhettünk meg magunknak, tárgyak, utazások, élmények vonatkozásában.

Később azt az életet próbáltam megvalósítani, amit egy kamasz ideálisnak lát: nem dolgozni, vagy minél kevesebbet, azt is főnökként, sok pénzt keresni, sokat utazni, strandolni, kocsikázni, motorozni, hajózni stb.

Ja, és a legfontosabb, a fiatal lányok (17-24) imádata, az a mai napig megmaradt, számomra ők az igaziak.

Egyébként ez viszonylag normális. Mindenkinek vannak hiányai, valakinek a szerető családi háttér hiánya, válás, elárvulás, stb. kitasztítottság kinézet vagy betegség miatt, vagy valami nagy fájdalom. Hiány nélküli élet nincs.