Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Keressem még ezt a pasit vagy hagyjam?
1éve találkoztunk először egy munka kapcsán két hétig minden nap. Bennem az volt, hogy nagyon jó lenne még találkozni, esetleg még közös munkát megbeszélni..ő nem erőltette annyira, de még összefutottunk párszor.
A gond inkább az, hogy van egy pár káros szenvedélye amiket elég durván alkalmaz nap mint nap és nem nagyon akar felelőséget vállalni..egyébként azt éreztem, hogy neki sem jó így, de bennem valahogy ez félelmet keltett..és az már nem jó..meg kérdés, hogy tud-e egyáltalán szeretni igazán egy olyan ember aki ennyire szenvedélybeteg..
A lényeg, hogy fél év múlva beállított hozzám a lakásomra és rögtön le akart velem feküdni aztán, hogy ez nem jött össze keresett másik nőt, aki ad neki pénzt is..
Azóta nem találkoztunk, telefonja nincsen..
De mégis úgy érzem, hogy érdekel , hogy mi van vele..és amikor találkoztunk olyan nyugalmat éreztem mint előtte soha, meg ő úgy beszélt velem mindig mint a hímes tojással..
Na egy kicsit zavaros így ez az egész..
Igen tudom az eszemmel..
Egyébként értelmesen lehet beszélgetni vele és vannak értékei nagyon is, érzelmes..csak elment ilyen irányba..
Nehezen tudom elfelejteni:(
Ok..jól megfogalmaztad..csak vágy szintjén mindig visszatérek ide..de tényleg neki kell eljutni arra a szintre, hogy rendezni akarja az életét..
Ha sokat agyalok ezen akkor magamat hibáztatom a végén, hogy nem úgy alakultak a dolgok és kevésbé látok tisztán..
Akkor talán jól cselekedtem vele kapcsolatosan, hogy nem mentem bele a játszmáiba...pedig nehéz volt így, hogy ilyen erős érzelmeim lettek..
Kicsi az esélye..azért remélem egyszer jó lesz neki tőlem függetlenül is:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!